Orosz lekvár

Színházban voltunk, egy bizonyos szempontból ritka előadáson: kortárs orosz komédián. Nem mintha visszasírnám  a 90-s évek előtti időket, nagyon is nem, de a sok nyugati és amerikai kultúra után érdekes volt orosz darabot látni. A szerző Ljudmila Ulickaja, mai orosz írónő, több nemzetközi irodalmi díjjal, könyvei magyarul is kaphatóak. Viszont ez az első műve magyar színpadon.

Nekem tetszett az előadás, végig lekötötte a figyelmemet, szellemes párbeszédek és néhány jó színészi alakítás jellemezte. Legjobban a Makunyát alakító Horváth Zsuzsa tetszett. Érdekes volt a díszlet a rengeteg könyvvel, hatalmas könyvoszlopokkal.

Orosz lekvár: a kecskeméti Katona József  Színház előadása

„A címben emlegetett orosz lekvár egy kicsit olyan, mint a magyar narancs. Sokan várják tőle a megváltást, de hiába próbálkoznak, valahogy… nem sikerül igazán tökéletesre.”

„Ez a csehovi szellemben íródott tragikomédia egyrészt tisztelgés a nagy előd művei előtt, másrészt tiszteletlenül nyelvet ölt Csehovra és az egész orosz társadalomra. Ahogy a Három nővér vagy a Cseresznyéskert felesleges hősei életképtelenül téblábolnak egy letűnt kor romjai közt, úgy az Orosz lekvár szereplői is nehezen birkóznak meg a modern élet kihívásaival. Ulickaja annyi finom iróniával és öniróniával rajzolta meg korunk (orosz) társadalmának görbe tükrét, hogy lehetetlen nem szánni és szeretni ezt az elveszett értelmiséget.”

Egy kicsit eszembe juttatta azokat az időket, amikor még oroszul tanultunk. Ebből nem sok maradt mára, viszont vannak pozitív emlékeim az orosz kultúráról, különösen arról, amikor az egyetem alatt Tarkovszkij filmeket néztünk kis művész mozikban. Le is mentem a pincébe és (a sok költözés és lomtalanítás ellenére) megtaláltam az akkori Filmvilág (1987!) Tarkovszkijról szóló gondosan válogatott cikkeit. Próbáltam feleleveníteni a filmeket, mint Stalker, Nosztalgia ….. vetítik vajon még őket valahol?

Íme néhány idézet az akkori újságokból Tarkovszkijtól:

„A Stalkerről írja: Fel akarom benne bontani a kötődést a mához, és a múlt idő felé akarok fordulni, amelyben az ember oly temérdek hibát elkövetett, hogy mára  kénytelenek vagyunk mintegy ködben élni. Szóljon ez a film az emberben benne rejlő isteniről, és a spiritualizmus hanyatlásáról, amelyet a hamis tudás elfogadása okozott.”

„Az őszi Hold szépsége mással össze nem téveszthető. Milyen vigasztalanul szegény az az ember, aki nem képes különbség érzékelésére, és úgy véli, hogy a Hold minden időben egyforma.”

Bűvös vadász

Egy videó klipp, egy film és egy opera  - ami közös bennük: a Bűvös vadász. 

AZ OPERA

Talán a legrégebbivel érdemes kezdeni, azaz Weber operájával 1821-ből, ekkor volt az ősbemutató Berlinben. A Wikipédián részletesen olvasható a történet.

A FILM

Enyedi Ildikó filmje 1994-ben készült francia-magyar-svájci koprodukcióban. Ez az egyik kedvenc filmem, csodálatos a zenéje és nem véletlen kapott  operatőri díjat, gyönyörű felvételek vannak benne. Az elején kicsit nehéz követni a több szálon futó történeteket és nem árt ismerni hozzá az eredeti opera történetét is.

A Weber operáját megidéző, világsztárokat is felvonultató filmben egy csiga az egyik főszereplő. Végigkövetjük, mit érez, míg megteszi az utat, hogy beteljesítse mártíriumát. Közben szélsebesen pereg, majd fut egymásba egy középkori keresztény misztériumjáték, egy mai budapesti szerelmi háromszög-történet, és egy ördögi pszichológiai thriller. Mindezt az opera Budapest ostroma idején zajló előadása fogja keretbe.
Max, a mesterlövész, miután hibázik, és a túszt öli meg a terrorista helyett, hét bűvös golyót kap főnökétől. Ezekből hat célba talál, a hetediket azonban az Ördög irányítja.
Enyedi Ildikó kozmikus, mitikus meséje az örök archetípusokról a csoda dramaturgiája szerint szerveződik, hogy eljátsszon azokkal a lélekadat lehetőségekkel, melyeket az edisoni európai kultúra mélyen száműzött a tudattalanba. Enyedi Ildikó az 1995-ös filmszemlén rendezői különdíjat, Máthé Tibor a magyar filmkritikusok operatőri díját nyerte el.

A VIDEÓ KLIPP

Egy kicsit kapcsolódik a fenti történethez ez a klipp is, ezenkívül tetszik a táncos ötlet. Gyabronka Józsefet utoljára Móka Mikiként láttam, nem is ismertem fel!

Péterfy Bori pedig egy igen sokrétű színésznő és énekesnő, már a lányom is tudja néhány számát énekelni, természetesen a Labamba a favorit! Érdemes az interneten utána böngészni, érdekességképpen a családjából  néhány híresség: dédapja Áprily Lajos költő, nagyanyja Jancsó Adrienne előadóművész, nagyapja Jékely Zoltán író, költő, apja Péterfy László szobrász.

Péterfy Bori új (2 című) lemezének második videóklippjében, az alternatív popdíva Gyabronka Józseffel együtt táncolja végig Budapestet. Újvári Milán (a Cirque de Soleil táncosa) koreográfiáját Boriék két hónapig tanulták a felvételek előtt. A budapesti tereken, utcákon játszódó videón a döbbent budapesti bámészkodókat és Boriék táncát a nyolcvanas években divatos VHS-hobbikamerákkal örökítették meg az operatőrök, a lehető legviccesebb helyekre rejtőzve. Rendező: Merényi Dávid (Bori férje), vágó: Gothár Márton. Háztáji pletykák szerint Bori ragaszkodott hozzá, hogy legalább egyszer meghaljon a kisfilmben. Ő így is szexi.

Eszter hagyatéka

Könyv, színház, film

Kevés műről mondhatom el, hogy ennyi feldolgozásban sikerült látnom-olvasnom, mint az Eszter hagyatéka . És mindegyiket nagyon élveztem és szerettem azt a sajátságos Márais hangulatot, ami végig ott lebegett.




Egy évvel ezelőtti színház élményem jutott eszembe. Egész nap sötét, borús idő volt, de az este nagyon kellemes lett. A Kamaraszínházban voltunk,
 Márai Sándor: Eszter hagyatéka
című előadáson. Esztert Sára Bernadett játszotta. Érdekes, hogy ilyen kis helyen is milyen jól meg tudták teremteni azt a régies-balatonfelvidéki hangulatot, ami annyira tetszett a filmben. Örülök, hogy először tévéfilmen láttam, szerintem nagyon jól sikerült feldolgozása lett a könyvnek,kifejezetten tetszett a  szereplők kiválasztása: Esztert Nagy-Kálózy Eszter, Nunut Törőcsik Mari, Lajost pedig Cserhalmi György játszotta, igazán visszaadva a könyv hangulatát. És végre tavaly nyáron a könyvet is sikerült elolvasnom. Ajánlom bárkinek, aki egy szépen megírt, elgondolkoztató regényt szeretne olvasni.

A film Márai Sándor azonos című regénye alapján készült.
Rendező: Sipos József
Főbb szerepekben: Nagy-Kálózy Eszter, Cserhalmi György, Eperjes Károly, Törőcsik Mari, Áron László, Szilágyi Tibor, Udvaros Dorottya, Hámori Gabriella, Kolovratnik Krisztián
Bemutató: 2008. április 17.

A II. világháború előtti pillanatokban a festői Badacsonyban játszódó történet címszereplője a korosodó Eszter, aki húsz éve várja régi szerelmét, hogy tisztázzák lezáratlan kapcsolatukat. Eszter a hosszú évtizedek alatt belesavanyodott a bánatba és a várakozásba, egyetlen társa a család idős házvezetőnője. Lajos, a régóta várt férfi, egyszercsak táviratot küld, hogy holnap érkezik, így a nőnek újra szembe kell néznie önmaga előtt is titkolt érzelmeivel, és máig eleven fájdalmával.

A történet ugyanarra a toposzra épül, mint a később keletkezett A gyertyák csonkig égnek című regény. Valaki hosszú évtizedeken keresztül dédelget egy rendkívül fájdalmas, lezáratlan kapcsolatot, és akarva-akaratlanul nem hagyja, hogy a seb begyógyuljon, hogy ez a történet - mint minden az életben - múlttá váljon. Cs. Szabó László 1939-ben, a regény megjelenésekor írott kritikájában így fogalmaz: „Márai a szenvedélyes foglyok költője (…) (hőse) az érzelmi fogság részegültje, a bilincseibe szerelmes, nem a sorstársába.” Eszter olyan hősnő, akiből hiányzik a felejtés képessége, és aki eleve kizártnak tartja, hogy az ő igazságán, a fájdalmas megbántottságon kívül létezhet más igazság is. „Én a valóságot tudom…” – fakad ki belőle, de a film végén rá kell döbbennie, hogy a gazember igazsága legalább olyan igazság, mint az áldozaté, és hogy néha a megbántott fél éppúgy hibás, mint aki megbántotta.

A filmről bővebben itt lehet olvasni.

Diótörő

Egy igazi karácsony előtti program a Diótörő annak, aki szeretne egy kicsit a mesék birodalmában elvarázsolódni pár órára.

Én személy szerint a balettra szavazok, Csajkovszkij zenéje csodálatos, a tánc, a díszlet és a gyönyörű jelmezek mind hozzájárulnak a varázslatos hangulathoz. Az első részben ott érzi magát az ember az 1800-s évek polgári karácsonyán, míg később a Varázslatok országában gyönyörű hópelyhek és tündérek  repítenek gyerekkorunk álomvilágába vissza.

Szerencsére nem kellett Pestre utaznunk ahhoz, hogy mindezt élőben is láthassuk Kecskeméten a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékeinek előadásában.

A  Diótörő története, azoknak, akik még nem ismernék:

Karácsonyeste van. A kis Klára és családja a meghívott vendégekkel együtt izgatottan várja, hogy megpillanthassa a feldíszített fenyőfát és a sok ajándékot. A gyerekek figyelmét egy későn érkező vendég vonja magára. Ő Drosselmeier úr, aki unokaöccsével, egy ifjú kadéttal érkezik. Klárának egy különleges bábot hozott ajándékba, a Diótörőt. Klára rögtön játszani is kezd vele. Az ünneplés a vége felé közeledik, búcsúznak a vendégek. Klára aludni tér.

Álmában csoda történik, megelevenedik körülötte a szoba. A karácsonyfa, a tárgyak megnőnek. Harcias egerek bújnak elő, de a Diótörő- aki nagyon hasonlít a kadétra - hősies csatában legyőzi az Egérkirályt és gyönyörű herceggé válva mesebeli tájra szánkózik Klárával. A táj életre kel, Klárának táncol a sok hópehely, a hó királynője és királya. A Varázslatok országában tovább utazva, színes táncokkal köszöntik Őket. Az út végén búcsút mondanak a varázslatoknak és együtt szállnak fel az álmok szánjára

     A lányom ilyennek látta az egyik kis angyalt

A zeneszerző Csajkovszkij (1840-1893) utolsó balettje volt a Diótörő, 1892-ben mutatták be Szentpéterváron.

A mese írója pedig E.T.A. Hoffmann (1776-1822), 1816-ban írta a darabot.

Hoffmann maga furcsa figura volt, jogot tanult, de Mozart volt a példaképe (az ő egyik keresztneve is Amadeus volt), a zenén kívül szenvedélyesen rajzolt is, maga készítette a fantasztikus illusztrációkat népszerűvé vált meséinek kiadásához. A fennmaradt emlékek és karikatúrák szerint hasonló, mint különös történeteinek szereplői: púpos, alacsony, sovány, és mindig hosszú kabátot és magas kürtőkalapot viselt.
Képzelete pedig - mint meséi tanúsítják - hihetetlenül merész és csapongó volt.

Természetesen rengeteg feldolgozása van a műnek, én most csak kettőt említek:

Varró Dániel Diótörő című re-meséjét mint érdekesség, valamint az új 3D-s filmet, amelynek előzetesét az alábbi linken meg lehet nézni:

http://www.musicalinfo.hu/index.php?cikk=1400

Magyar szereplőkkel kerül a mozikba a Diótörő 3D verziója. A forgatókönyvet a rendező, Andrei Konchalovsky Chris Solimine-nel közösen írta, az alkotás producere Paul Lowin és Moritz Borman, valamint magyar részről Cirkó József. A filmet Magyarországon forgatták, így nem meglepő, hogy sok magyar szereplő is látható benne.

A Diótörő filmváltozatához Csajkovszkij ismert dallamait felhasználva nyolc új dal készült, szövegüket az Oscar-díjas Sir Tim Rice írta.

A Diótörő története 1920 karácsonyán, Bécsben játszódik. Az Elle Fanning által alakított kis főhős egy különleges diótörő figurát kap ajándékba. A kislány boldogan fekszik le aludni, de álmában megelevenednek a bábok és a karácsonyfadíszek. A gonosz Patkánykirály katonáival háborút indít ellenük. Győzelmüket a bátor Diótörő hiúsítja meg, aki gyönyörű herceggé válva magával viszi a kislányt mesebeli birodalmába. Örömét és csodálatát a patkányok támadása zavarja meg, de Diótörő és alattvalói hősi küzdelemben legyőzik őket. A győzelem után Diótörő birodalma ismét teljes fényében ragyoghat, a kislány pedig boldogan ébred fel álmából.