Nagyböjti gondolat

Nézd, eléd tártam ma az életet és a jót, de a halált és a rosszat is.

Nagyon szeretek túrázni: járni a hegyeket, hallgatni az erdő hangjait. Többször előfordult már velem, hogy a turistautak hiányos jelzése miatt percekig töprengtem egy-egy elágazásnál, kereszteződésnél, vajon melyik a jó út, melyiken menjek tovább? A mai nap olvasmánya ezeknek a töprengéseknek hangulatát juttatja eszembe. A nagyböjt számomra a megállás, a bölcs megfontolás ideje, hogy életem ösvényei között megtaláljam az örök életre vezető helyes utat.

MTörv 30,15-20; Zs 1; Lk 9,22-25

www.felrazas.hu/üzenet

 

Nagycsütörtökön, Dsida Jenő verse

Az utolsó vacsora emlékére szentelt nap, az Eucharisztia alapítása, s megemlékezés arról, hogy Jézus megmosta a tanítványok lábát.

"Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és ezekkel a szavakkal adta nekik:

Vegyétek, ez az én testem.

Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik.

Mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt:

Ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak."

Márk, 14, 22-24

A nagycsütörtöki mise alatt elhallgatnak a harangok és csengettyűk, az orgona, s kezdetét veszi a gyász.

Eucharisztia  -  Oltáriszentség

Jézus a kenyér és bor színe alatt mint Isten és ember valósággal jelen van. Az Oltáriszentség a keresztfán végbevitt áldozat megújítása és folytatása.

Dsida Jenő

NAGYCSÜTÖRTÖKÖN

A szél suhogva borzong
az olajfa lombokon.

A kanyargós úton, által az erdőn
tömöttsorú fáklyások jönnek.

Testemet ételül adtam,
véremet italul adtam,
könnyel mostam meg lábaitokat;
Mégis egyedül maradtam.

Hajnal-derengés borzong
a sötét lombokon.
Judás után, által az erdőn
sátánarcú fáklyások jönnek.

Testvéreim, tanítványaim!
Égignyúló kemény kereszten

holnap megölnek engem!

És ti alusztok, mélyen alusztok!

Dsida Jenő (1907-1938) erdélyi költő, a 20. századi magyar költészet méltatlanul elfeledett alakja. 31 éves korában halt meg." Költői kiteljesedésére mindössze tíz esztendőre futotta életéből, műve azonban nem maradt torzóban. Amit az ifjúság életörömben, szerelemben, játékosságban felkínálhat, s amit a gyilkos kór - szervi szívbaja - felfokozhat érzésekben: szenvedélyes magányűzésben és társkeresésben, ... az mind lírává párolódott költészetében, drámai erővel töltve meg verseit."

Márai Sándor versek

Kevesen tudják, hogy Márai Sándor (1900-1989), a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb prózaírója, költőként kezdte pályafutását.Születésének 100. évfordulóján jelentették meg a Helikon kiadónál Összegyűjtött verseit.

Az alábbi két, nagyböjti témájú vers innen való.

HÚSVÉT

Minden kezüket az asztalra tették,

Volt közte bütykös, sárga, lágy, öreg

S az életüket rég elfelejtették.

János a bárányt nézte és mosolygott

Tunyán s hízelkedve, mint egy öleb:

Irígyen nézték, mert azt hitték, boldog.

De ők már nem voltak halász, se pásztor

Nem volt kedvesük, se ambicióik,

Csak a nevét súgták egymásnak párszor.

S keveset ettek és ritkán aludtak

Pénzük se volt, sem halászó hajóik,

Műveletlenek voltak s mit se tudtak.

Nagy lámpák voltak ők csak, mikben égett

Az ő neve. S csak éltek, mint a tárgyak.

Így ültek ott és valamire vártak.

Mikor Judás belépett.

Kassai Napló, 1923. április 1.

KÁLVÁRIA

részlet

És elindultam lassan és ide föl is értem

s közel vagyok az éghez a nagy kereszt tövében,

...követ nem dobhat senki, s mit akartam, elértem,

mert boldog az, ki végre egyedül van szívében.

Virágvasárnap

"A virágvasárnapi szentmise sajátos liturgiája a körmenettel és a
   passióval Jézus szenvedésének történetét idézi fel. E nappal elkezdődik
   a nagyhét, amely során Jézusnak értünk vállalt szenvedéséről és
   életáldozatáról elmélkedünk. Talán nem teszem túl magasra a mércét, ha
   a pálmalevelek látványos lengetése, a barkaágakkal való integetés, a
   ruhák földre terítése és a lelkes hozsannázás helyett a mi Urunk
   szenvedésére és annak jelentőségére szeretném irányítani a figyelmet. A
   magam figyelmét és az olvasók figyelmét egyaránt. Sokan felteszik a
   kérdést, hogy miért ilyen módon, azaz Isten Fiának szenvedése és halála
   révén kellett történnie a megváltásnak? A kérdés hátterében ott
   húzódik, hogy emberi szenvedéseink, saját szenvedésünk okát és célját
   keressük. Sőt, valójában a szenvedés értelmét keressük, bár sokan eleve
   kizárják, hogy a szenvedésnek lehet értelme."

folytatás itt:  www.evangelium365.hu 

Tamási Miklós

VIRÁGVASÁRNAP

részlet

Mintha megszépülnék

mintha szárnyam nőne

mintha pálmaágak

hullnának a földre

mintha értem jönne

messziről Valaki

ballag már szívemmel

a húsvéti csacsi.

Dsida Jenő kiadatlan verse

Veronika  -  lelkek

Veronika volt,

aki a gyűlölettől holtra sebzett,

vérverejtékes, torzult Jézus-arcra

ráborította selymes keszkenőjét -

és sírva borult le a szent rögökre.

      Ez a véres arc megmaradt örökre

      Beleivódott rostjai közé

a fehér keszkenőnek,

bús lelkébe a nőnek,

a halállal-tusakodó vonásai

békét csókolnak szerte a világnak.

      S bár a századok vasfoga

a kendőbe harap,

bár szétfoszlik és millióra bomlik,

de szelek szárnyán mindenhova eljut

és mindenkinek jut egy kis darab.

      Áldott, ó, áldott,

ki életútját sírva, küzdve rója

és megérti, hogy ez a keszkenő-hordás,

e drága foszlány örök megőrzése

a Veronika lelkek missziója.

     Nem  győz  a bánat, nem öl meg a harc,

ha tiszta lelkek hókeszkenőjéről

biztat, int felém ez a Krisztus-arc!

Szatmár, 1925. december 24.

A verset ezen a napon írta be a költő az édesanyjánál varrni tanuló Papp Veronika emlékkönyvébe.

Keresztút

A keresztút állomásai

I. Jézust halálra ítélik

II. Jézus vállára veszi a keresztet

III. Jézus először roskad le a kereszt alatt

IV. Jézus édesanyjával találkozik

V. Cirenei Simon átveszi a keresztet

VI. Veronika letörli kendőjével Jézus verítékét

VII. Jézus másodszor roskad le a kereszt alatt

VIII. Jézus szól a síró asszonyokhoz

IX. Jézus harmadszor esik el a kereszt alatt

X. Jézust megfosztják ruháitól

XI. Jézust a keresztre szegezik

XII. Jézus meghal a keresztfán

XIII. Jézus testét leveszik a keresztről

XIV: Jézust a sírba teszik

I. Pilátus ítélete. Tiszta kéz - piszkos lelkiismeret.

II. Önkéntesen elfogadni a keresztet annyi, mint felelősséget vállalni saját sorsunkért.

III. Nem állhatsz lábra, ha nem estél el. De csak azért kelsz föl, hogy folytasd az utadat.

IV. A szenvedés mértékét szívvel lehet csak mérni, nem könnyekkel.

 V. A szeretet azt jelenti: vinni a felebarát keresztjét.

VI. Odanyújtani a kendőt, hogy valaki letörölje az izzadságot annyi, mint a nagy hit kis jelét adni.

VII. Elesni - emberi dolog. Felállni - még emberibb.

VIII. Ahhoz, hogy együtt érezz más fájdalmában, először saját bűneid felett kell sírnod.

IX. Ha felállsz az utolsó elesés után, az azt jelenti, hogy legyőzted a test vonzását.

X. Ne a kegyelem ruháját vesd le, hanem a bűnét.

XI. A kereszt a leghatásosabb tanítói katedra.

XII. A keresztény csak a jobb kereszten halhat meg.

XIII. Kitartani mindvégig - azt jelenti: csak akkor lejönni a keresztről, amikor már meghaltál.

XIV. Jézus halála után már a sírok többé nem örök nyugvóhelyek.

                                                               XV. A húsvét a kereszt érmének a szebbik oldala.

A keresztútjárás hagyománya

A péntek Jézus keresztrefeszítésének napja. A nagyböjti időben minden pénteken a hívek keresztutat járnak. Végigjárják Jézus szenvedésének egyes mozzanatait ábrázoló képeket, azokon elmélkedve. Ezeket nevezik stációknak, míg a keresztutat kálváriának ( jelentése koponya, az arámiai Golgota fordítása), mivel Jézust a Kálvária nevű dombon feszítették keresztre. Ezeket megtaláljuk minden templomban, de kint a szabadban is, domboldalakon, temetőkben.

"A keresztút eredetileg az a kb fél km-s útvonal Jeruzsálemben, amelyet Jézus végigjárt a kereszttel a Golgotáig. Via Dolorosa: fájdalmak útja. Via Crucis: a kereszt útja. A hagyományok szerint a szent körúton már a föltámadás utáni napokban végigmentek néhányan. Hagyományként élt az is, hogy a Boldogságos Szűz felkereste Fia szenvedésének helyeit annak mennybemenetele után.

Később emlékkápolnákat létesítettek az útvonal főbb helyszínein, melyeket már a 14. századtól zarándokok látogattak. Európában elsőként olasz területeken imádkozták a stációkat. Szabadtéren a németek állítottak föl először a 15. században  - 7 állomással. A 14 stációs forma Betlehemben 1518-tól honosodott meg. Az itália apostolának nevezett Szent Lénárd népmissziójának köszönhetően kontinensünkön a 18. században terjedt el a 14 állomásos forma. 20 év alatt - 1731 és 1751 között - 572 keresztutat állított föl. Az állomások számát, a keresztút felállításának helyét, körülményeit és az ájtatosság módját XII. Kelemen pápa szabályozta 1730-ben kiadott rendeletében."  

(Keresztutak  -  Adoremus különszám, 2010)

"Természetesen a szenvedés mindenkiben félelmet kelt, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy a szenvedés elfogadása által felnőttebbé válunk. A fájdalom ellen küzdenünk kell - ez az orvostudomány feladata -, másrészt viszont a fájdalom arra is szolgál, hogy felismerjük korlátainkat, elgondolkodjunk életünk értelme felett és megnyíljon  a szívünk mások szenvedése iránt. Ami pedig a kereszt botrányát illeti: valóban nem könnyű felfogni, miért van szükség a kereszthalál kegyetlenségére ahhoz, hogy a világ üdvözüljön. A mai ember szeretné kizárni életéből mindezt. Valójában azonban Jézus kereszthalála felhívást jelent az igazságosságra, a tisztességre, az igazságtalanságoknak a szeretetben való leküzdésére. Ugyanakkor - bár ésszel ezt nem könnyű felfogni - az Úr Jézus áldozatával felvállalta a mi fájdalmainkat, szenvedéseinket s ezzel átalakította a világot. Csak Krisztus útján járva vagyunk képesek elfogadni a fájdalmat és értjük meg igazán, hogy nincs igazi szeretet, ha nem tudunk lemondani önmagunkról, korlátainkról és arról az akaratunkról, hogy mindent birtokoljunk. A szeretet tehát szükségszerűen magában foglalja a fájdalmat és az önajándékozást. A kereszt misztériumában benne van a szeretet misztériuma is."  

(Ratzinger bíboros, a mostani pápa, 2005-ben a Vatikáni Rádióban mondta a fentieket egy beszélgetésben a fájdalom értelmével és a kereszt megváltó értékével kapcsolatban.)

Krisztus keresztje - és az emberélet keresztjei

Gondolatok a keresztről

"Aki követni akar, tagadja meg magát, 

vegye fel keresztjét minden nap

és úgy kövesssen." Lk 9,23

"A kereszt nem öncél.

Irányt mutat fölfelé."

(Edith Stein)

"A kereszt útján, gyermekeim, csak az első lépés a nehéz. Legnagyobb keresztünk nem maga  a kereszt, hanem az, hogy félünk tőle. Nincs meg a bátorságunk, hogy hordozzuk, jóllehet tudjuk és tapasztaljuk, hogy kikerülni nem lehetséges: utolér bennünket."  (Viennay St János)

"Az embert főleg a siker vagy sikertelenség foglalkoztatja. Ezzel szemben Krisztus arra figyelmeztet: egyedul csak az számít, Isten szeretetében vagyok-e.

A sikeres embernek Isten elébe tartja Krisztus keresztjét; a fájdalom, a megalázottság, a csalódás, a szegénység, a magány, a kétségbe esett helyzetek megszentelő értékét. Nem, mintha mindezek önmagukban véve lennének jók. De Isten szeretet teszi őket értékessé, mert Ő mindezt magára vállalta.

Ezzel szemben a sikertelen embernek is tudnia kell, hogy nem maga a sikertelenség, nem maga a kitaszítottság teszi őt értékessé - hanem az, hogy elfogadja benn Isten akaratát, aki mindent javunkra rendez el. 

Az ember egyes-egyedül csak Krisztus keresztje által válik teljes értékű emberré.  (D. Bonhoeffer)

Az emberélet keresztjei olyanok, mint a kottában a keresztek: fölemelnek." (Beethoven)

"Igazi hitünknek a hétköznapok során kell megnyilatkoznia, és minden újabb kereszt újabb próba elé állítja a hitet. Ha kitartunk benne, megtapasztaljuk Isten győzelmes erejét, mely a halálon is diadalmaskodik." 

(J. Kremer)

"Azt a keresztet, ami most annyira nyomja válladat, mielőtt elküldte volna hozzád az Úr, mindenható szemével megvizsgálta, szerető irgalmával átmelegítette, mindkét kezével méregette, vajon nem nagyobb-e, nem nehezebb-e a te számodra, mint amennyit elbírsz? Aztán megáldotta, Szent kegyelmével, irgalmával megillatosította, reád és bátorságodra tekintett, és így érkezik a mennyből a Kereszt, mint Isten köszöntése, mint a te Istened szeretetének irgalmas ajándéka.

(Szalézi St Ferenc)

A

Krisztustövis

Két növényt is illetnek ezzel az elnevezéssel.

Az egyik a Paliurus spina-christi, mely a Rhamnaceae család tagja, hazája Dél-Európa. 

Levelei tojásdad alakúak, fűrészesek.

A levélnyél mellett egy egyenes és egy rövidebb görbe pálhatövis képződik.

A másik faj a Gleditsia triacanthos vagy más néven lepényfa, amely a Caesalpiniaceae családba tartozik.

Ennek levelei összetettek, a levélkék csipkés-hullámos élűek.

Tövisei gyakran elágazók, nagyok.

Devecseri Gábor

Krisztustövis

A szenvedésre emlékezzetek.

A szenvedésben lesz még részetek

- mint most is -, de én az Ő tövisével,

mely ágaimtól szívetekig ér el,

azt hirdetem, hogy igyekezzetek

szelíddé tenni próbált szívetek,

ti emberek kezétől szenvedő

és embert szenvedtető emberek.

És irgalmasabb lesz majd az idő,

mit úgyis együtt kell töltenetek.

"Milyen csodálatos szakasza az évnek a nagyböjti készület! Ahogy elrendezi az átmenetet a télből a tavaszba. 

Mind három sík fontos:

kitakarítjuk a házat a téli por után;

a böjttel kitakarítjuk a testünket;

az imádság és a jócselekedet pedig a lelkünket Isten felé fordítja,

a bűnbánat pedig megtisztítja.

...Nem kell sok külsőség:

egy töviskoszorú, egy gyertya,

- a lakásban emlékeztet..."

Nagyböjti biztatás

Koch Valéria

Nagyböjti biztatás

Ne mormolj imát sem -

csak nézd a böjti lilában

didergő gyertyatartók fényét

a pislákoló reményt keresd

a kereszt tövében kesergő

megnyúlt alakok görbületében

és hallgasd a halálba hanyatló

kis öregasszony fejhangú énekét

az utolsó előtti padsor széléről -

Lassan nagyon lassan emeld föl fejed

Gondolatok a böjtről

"Ha valaki odafigyel, hogy péntekenként ne egyen húst, már egy kicsivel többet gondol Istenre. Olyan kapaszkodóvá válhat ez a gyakorlat, amely újra és újra Istenre irányítja a figyelmet."

"A koplalás és az Istennek szánt idő teret nyitott bennem. Ezt a teret aztán Isten jelenléte tölthette be. Tele hassal nem találtak volna meg azok a gondolatok, érzések, amelyek a remetenapot élménnyé tették számomra."  (Bátor Botond szerzetes, a pálosok magyarországi elöljárója)

"...aki lemondást vállal Istenért, furcsa benső tapasztalatokban részesül. Azt várnánk például, hogy a böjtöléstől legyengülünk. Ennek azonban éppen az ellenkezője igaz! A lemondás lelkileg nagyon megerősít." (Patsch Ferenc)

"A böjt közelebb visz a test, a szellem és a lélek egységének teljes megismeréséhez is, megszenteli a testet. A böjt segít a kiüresedésben, ezáltal Isten jelenlétébe helyez." 

"A böjt rendkívüli mértékben felszabadítja a belső energiákat, a böjtölő érzékenyebb, éberebb lesz. A böjt csöndjében hamar felszakadhatnak régi sebek, és elindul egy kiengesztelődési folyamat, amelyben a böjtölő integrálja a régi sérelmeit, elfogadja saját magát vagy életének az adottságait." (Baternay Ágota Sacré Coeur nővér)

 

Hamvazószerda

Hamvazkodjál hívő lélek,

mert porba tér ez az élet.

Akármennyit örvendeznél,

ne feledd, hogy porból lettél.

Hamvazkodjál, te dúsgazdag:

mert javaid cserben hagynak.

Évek szállnak, és maholnap

átadod mind földi pornak.

Hamvazkodjál, szegény ember,

viseld sorsod türelemmel:

Hamu hull a gyötrelemre

s irgalom a hű szívekre.

Örömeink mind elmúlnak,

könnyeink is porba hullnak.

Boldogok, kik megjavulnak,

hamu szaván megindulnak.

Ó, ki tested meggyötörted

s a Golgotán összetörted.

Adj nekünk is töredelmet,

testünk ellen győzedelmet. 

(Sótári Énektár 1693)

"Por és hamu vagyunk - de Isten alkotása, szeretetből, szeretetre.

Por és hamu vagyunk, semmiség, amelyet betölt a végtelen,

halál, amely az életet hordja a méhében, 

látszólagos hiábavalóság,

amely az egyetlen értelmes és maradandó tevékenységre ad lehetőséget:

a szeretetre, 

múlandó életünkben éppúgy, mint az örökkévalóságban."

(Lukács László)