A laktanyák közötti mesevilág - túrázás a Betyárdombi tanösvényen
füveskönyv
ősz
2021. november 15., hétfő
2021. március 31., szerda
Szabadszállás, Strázsa körtúra, Lófogó-hegy
Szabadszállás a Duna-Tisza közének egy kis települése ugyan, de megfordult itt Petőfi és József Attila is. A kb 6000 lakosú kisváros mellett különleges homokbucka vidék húzódik, jól jelzett turista útvonalakkal.
2021. március 15., hétfő
Dunaföldvár, Kálvária
2020. április 28., kedd
Tavaszi körtúra a Mecsekben a Zengő érintésével
Kb 10 km-es körtúra, melyet 4,5 óra alatt tettünk meg április végén.
Valójában kb 7 km-es a túra és a https://turistautak.openstreetmap.hu/ szerint akár 2 óra alatt is bejárható, de a sok virág, az erdő, a források, a patakok és szurdokvölgyek mind megállásra késztettek bennünket!
Pécsváradról a Kálvin utca folytatásában lévő erdészeti műúton mentünk fel É felé autóval, a 2. pontnál viszont le volt zárva az út, de a 2. és 14. pontnál is lehetett parkolni.
Innen NY felé haladva nagyobbrészt a sárga jelzésen mentünk tovább gyalog, földút vezet a kb 2,5 km-re lévő Zengőig. Az út néhol elég köves, de jól járható, viszont szinte végig emelkedik, kb 410 m-ről a 682 m-es csúcsig. Érinti a 4. pontnál lévő és a Google térképen is jelzett bivakházat is.
Az út során végig lehet gyönyörködni a sok tavaszi virágban és nagy örömünkre a bánáti bazsarózsa is nyílott már! A magasabb részeken még a medvehagyma is virágozott és találtunk virágzó hunyort is.
bánáti bazsarózsa |
A csúcs után ÉK-i irányban vezet az ösvény, lefelé haladva gyorsan el lehet érni a műutat, ahol egy tisztáson padok, asztal, kőépület található és a Zengőkő elnevezésű emlékkő.
A Zengőről lefelé vezető ösvény |
A Bodzás-völgyben bükkfák között vezető ösvény |
Innen a piros + jelzést követve DK irányban kell haladni egy földúton, ami visszavisz a műútra, vagy a 11. pontnál letérni egy kisebb ösvényre, amely majd egy szurdokvölgy mellett haladva a Büdöskút forráshoz visz le, innen pedig a zöld + jelzést követve lehet visszajutni a műútra, a parkoló közelébe. A Réka kunyhótól a parkoló kb 2 km-re van. A 14. pontnál az út másik oldalán az útszéli bokrok mögött van egy nagy sziklagyep sok-sok virággal.
pacsirtafű és farkas kutyatej |
2020. április 24., péntek
Tavaszi virágok a Nivegy völgyben (2)
Április második felében még több virág borítja az erdő alját!
Stellaria holostea - olocsán csillaghúr |
Ajuga reptans - indás ínfű |
Az évelő növény szárának tövéből hosszú, leveles indák nőnek.
Ornithogalum umbellatum - ernyős sárma |
Symphytum tuberosum - gumós nadálytő |
Szép halványsárga virágai az 5 szirom összenövéséből kialakult csöves párta.. A levelek szőrösek, de kevéssé érdesek mint más, az érdeslevelűek családjába tartozó faj.
Lithospermum purpureo-coeruleum - erdei gyöngyköles |
Lathyrus vernus - tavaszi lednek |
Alliaria petiolata - kányazsombor |
Keresztesvirágúak családjába tartozik, fehér virága négy szirmú. Levele fokhagyma illatú/szagú, salátákba keverve nyersen ehető! Az erdőkóstoló blogon érdekes cikk olvasható erről a növényről.
Coronilla emerus - bokros koronafürt |
Veronica prostrata - lecsepült veronika |
Tömött virágzatának halványkék színe nagyon dekoratív.
Alacsony bokrocskát képező évelő növény.
Alacsony bokrocskát képező évelő növény.
2020. április 21., kedd
Tavaszi virágok a Nivegy völgyben
Április eleji séta során szép tavaszi virágokra leltünk az erdőben sétálva.
Ezek geofiton növények, melyek még a fák kilombosodása előtt virítanak,
utána visszahúzódnak, ha már kevesebb a fény a fák alatt.
Primula veris - tavaszi kankalin |
Anemone ranunculoides - bogláros szellőrózsa |
Ficaria verna - salátaboglárka |
Corydalis cava - odvas keltike |
Gagea pratensis - mezei tyúktaréj |
A fák alja telve virágokkal, különösen sok a keltike, melynek fehér és lilás változata vegyesen fordul elő.
Tavaszi héricsre nem az erdőben, hanem sziklagyepeken lehet rálelni, és aki szerencsés még kökörcsint is talál a közelében!
Adonis vernalis - tavaszi hérics |
A fenti növények között találni
ehetőt, mint a salátaboglárka (kivéve virágzáskor, akkor nem szabad szedni a levelét!!)
mérgezőt, pl a tavaszai hérics, keltike, bogláros szellőrózsa
védett növényt: tavaszi hérics
gyógynövényt, pl a kankalin levele, virága köhögés elleni teakeverékekben használatos.
2016. szeptember 30., péntek
Szeptemberi túra a Pilisben
A Pilis pálos kolostorromjait szerettük volna sorra járni, de be kellett látni, hogy az egy hosszabb
lélegzetű túra lenne, így csak egyet néztünk meg Pilisszentkereszt dél-nyugati
szélén. A kb 12 km-s túrát 4 óra alatt
tettük meg. Pilisszentkereszten a
Pataksor utca elején parkoltunk le, majd a Dera patak mentén indultunk északi irányba a
zöld turista jelzésen.
Pilisszentkereszt
Budapesttől mintegy 30 km-re északra
található 2200 lelket számláló hegyi falu, mely a Pilis dolomittömbjét és a
Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű vonulatát kettészelő völgyben fekszik.
A törökdúlás után elnéptelenedett falut a
XVIII. század derekán szlovák és német telepesek keltették újra életre.
|
A római korban hadiút vezetett a falu határában, melyet a későbbi
korokban is használtak:a tatárok betörésekor a budai királyi udvar
ezen az útvonalon keresztül menekült Visegrádra.
Ennek egy részén vezet most a
zöld turista jelzés!
A település szlovák neve Mlynky, azokra a malmokra utal, melyeket a
szerzetesek honosítottak meg a 12. század végén.
|
Kb
800 méter után balra fordultunk egy fás liget felé, mivel sejtettük, hogy itt
található a Klastrom kert, mely egy kis történelmi utazást jelentett a múltba.
Sajnos nem sok maradt meg a
középkori Magyarország leggazdagabb és
legbefolyásosabb, királyi alapítású,
eredetileg ciszterci kolostorából, mely a tíz legközismertebb magyarországi középkori
művészettörténeti emlék egyike. Feltárása 1967-1984 között zajlott és még a mai
napig is tart. Körbejárva a feltárás helyszínét, érdemes elolvasni a hozzá
kapcsolódó történelmi eseményeket.
Egy kis történelem……
|
|||
Alaprajz
Gertrudis síremléke
szökőkút
|
Szent István király bencés kolostorokat alapított
országában, ezek egyike feküdt ezen a területen. Erről a bencés kolostorról a
mai egyháztörténetben nem maradt fenn adat, csak az 1967-es ásatások során
előkerült leletek bizonyítják, hogy valaha létezett. A későbbiek során a falu
áttelepült, a kolostort szerzetesei elhagyták, csak romjai maradtak meg. Ennek
a kolostornak a területét adományozta III. Béla a ciszterci rend tagjainak, hogy ott
kolostort építhessenek. A kolostor alapításának pontos időpontja 1184. május
27., anyaegyháza a Franciaországban lévő Acey ciszteri monostor.
Az építők az Acey-ban ma is középkori
állapotában megcsodálható templommal teljesen megegyezőt építettek az új
helyen. A Szűz Mária tiszteletére emelt templom 60 méter hosszúságú,
háromhajós épület volt. A kerengő a templom építésével párhuzamosan, a 13. század első évtizedeiben
épült. Bordás keresztboltozatait falpillérkötegek hordozták, amelyeket változatosan
díszített fejezetcsoportokkal láttak el.
A déli
kerengőszárnyból nyíló nyolcszögű kútház a 13. századi magyarországi művészet
legnagyobb kútépítménye volt.
A
kolostor külön érdekessége, hogy 1213. szeptember 28-án a közelben ölték meg
a lázadó urak II. Endre meráni hitvesét, Gertrúd királynét. Az eseményt
Katona József Bánk bán című drámája
tette ismertté. A királynét e kolostorban temették el. Gertrúd királyné
síremléke az előkerült faragványok alapján feltehetően az 1230-as években
készült, és szintén a francia művészethez, a reimsi kőfaragó műhelyhez
kapcsolható . A szarkofág 1990 óta a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar
Gyűjteményében található.
Valószínűsíthető, hogy síremlékét leánya, a későbbi
Szent Erzsébet és férje, Lajos türingiai őrgróf rendelték, és magyarországi
látogatásukkor – 1222-ben – Erzsébet felkereste édesanyja sírját.
IV. Béla 1250-ben egyéb juttatásokkal együtt e
kolostort is a pálosoknak, azaz a fehér barátoknak, a szent kereszt remetéinek
engedte át. Az egyedüli magyar rend
alapítója, Özséb (Eusebius) Pőrzse esztergomi kanonok a patacsi (Pécs
mellett) és a pilisi hegyek között élő remetékkel egyesülve Remete Szent Pál
rendje elnevezéssel itt alapította meg az úgynevezett Pilisszentkereszti
Rendházat, a pálosok első rendházát.
A kolostor a török időkig állt, 1526-ban
megsérült, majd az 1540-es években teljesen elpusztult.A török uralom idején
a lakóhelyét hátrahagyva menekülő pilisszentkeresztiek helyére a XVIII.
században szlovák és kisszámú német család érkezett. A régi kolostor köveit
széthordták az építkezésekre.
|
Ezenkívül egy tábla állít emléket egy 1888-as kirándulás emlékének, amikor Téry Ödön és Thirring Gusztáv ezen a helyen megpihenve határozták el egy turista egyesület megalapítását.
Utunkat innen a Pilis hegy alatti földek galagonyával és főként csipkebogyóval tarkított mezőjén folytattuk. Az út a Háromforrás-völgyben vezet, a Hutai-úti telep nyaralói mellett. Valamikor itt vezetett Hutára a kocsiút. (1700 –s években a mai Pilisszentlélek területén működött üveghuta).
A kerítések végénél csatlakozik be a faluból feljövő köves út. Itt nyugati irányban kiválik egy jelzetlen, de jól kijárt ösvény a Vaskapu nevű lyukas sziklaalakzathoz, szép kilátással a dobogókői gerincre.
Továbbhaladva a zöld jelzésen kb 500 m múlva érkeztünk a zarándokhelyként is nyilvántartott Mária-pad elnevezésű csomóponthoz. Itt meg lehet pihenni, vannak padok és egy fa esőház is. A piros kereszttel jelzett ösvényen folytattuk utunkat, mely nyugati irányban a Vaskapu-völgy kőtörmelékes szurdokába vezetett. Lelassított bennünket a mély, kőfolyásos szűk völgy, melyből később északi irányba fordul a turistaút s mintegy 200 méternyi szintkülönbséget leküzdve bukkantunk rá a Pilis tetőre vezető műútra. Nem mentünk fel idő hiány miatt, de azt olvastam, hogy az 1970-s években épült katonai objektum elhagyott épületei nagyon elcsúfítják.
A műútról hamar letértünk a zöld jelzést követve északi irányban a Hunfalvy útnak nevezett ösvényre. Ez a turista út szakasz Hunfalvy Jánosról (1820-1888), a geográfia első magyar professzoráról lett elnevezve. A Két-bükkfa-nyereg felé tartó útról kb félúton nyugati irányba vezet átjáró a Pilis-nyereg (545m) csomóponthoz, pihenőhelyhez, illetve egy másik lejárat a Fekete-kő mészkőormának kilátópontjára. Ez utóbbiról pompás panoráma nyílik Pilisszentlélek medencéjére. Veszélyes helyként jelölik, de a Pilis egyik legszebb pontja.
A Két-bükkfa-nyereg (580m) a Pilis és a Visegrádi- hegység „hágója”, legmagasabb kapcsolódási pontja. Ma műutak kereszteződése, parkolója túrák kiindulópontja. Most túra kerékpáros verseny zajlott itt éppen, sűrűn hagytak le bennünket a köves ösvényeken! Régen a tisztáson két hatalmas bükk állt, innen kapta a nevét. Észak-dél irányban itt halad át a Római út, ezen folytattuk utunkat a zöld jelzésen déli irányban. Egy-egy lekoptatott részen jól lehetett látni a régi kövezést. Még a Mária-padi becsatlakozás előtt, jobb oldalon található az Ördöglyuk 10 méter mély aknaszerű nyílása, kb 100 m hosszú feltárt járatrendszer található itt a mélyben.
Innen újból a Hármasforrás-völgyben folytattuk utunkat, vissza a faluba. Útközben a Pilis tetőről induló sikló ernyősökben gyönyörködtünk, akik itt, a Pilis alatti földeken landoltak.
Felüdülés volt a sok gyaloglás után beülni a Fő utca 28. szám alatt található Hilda Cukrászda udvarába ahol igazán nagy választékot találtunk süteményekből, fagyiból. Több évre visszamenően ország torta, ezenkívül gluténmentes sütemény is volt legalább 3 féle. Érdemes rákeresni a Facebook oldalukra.
/http://terkep.turistautak.hu/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)