A San Paolo fuori le Mura - bazilika a Via Ostiense-n dél felé haladva azon a helyen áll, ahol Kr.u. 67-ben Pál apostolt eltemették. Innen kb 20 percnyire, a Via Ostiense keleti oldalán fekszik az Abbazia delle Tre Fontane, egy cisztercita kolostor együttes, amely a legenda szerint azon a helyen épült fel, ahol az apostol lefejezésekor 3 forrás fakadt. Abban az időben ez a hely a városfalakon kívül esett, innen ered a falakon kívüli bazilika elnevezés. A bazilika a Vatikán területen kívüli birtoka.
Ez a legnagyobb ókeresztény bazilika, Róma talán legszebb temploma, 132 m hosszú, 65 m széles és 30 m magas. Már az I. században kultikus hely alakult itt ki, a mai méretű épületet 390-ben szentelték fel. Sajnos 1823-ban leégett, a szentély kivételével. Az egész kereszténység fogott össze, hogy eredeti szépségében helyreállítsák, 1854-ben adták át az eredetivel majdnem teljesen megegyező épületet.
A Via Ostiense felőli homlokzat és harangtorony (1850) nem is sejteti, hogy a bazilikás térművészet csúcsteljesítményét rejti belül.
Nyugatra néző, pálmás parkká alakított előterét 150 oszlop keretezi, középen Szent Pál szobrával.
A homlokzat aranyozott mozaikja ebből az irányból csodálható meg és itt a külső csarnokban látható Maraini bronz kapuja (1930).
A homlokzat aranyozott mozaikja ebből az irányból csodálható meg és itt a külső csarnokban látható Maraini bronz kapuja (1930).
A templomot egész épülethálózat övezi, a jobb kereszthajókból nyíló kolostorudvar kerengője talán a legszebb Rómában. (1220)
A templom egy csodálatos márványcsarnok, 80 gránit korinthoszi oszlop tagolja 5 hajóra. A főhajó libanoni cédrusból faragott fehér-arany reneszánsz mennyezete, az alabástrom ablakokon beszűrődő fény a márvány padlózaton visszaverődve és az oszlopok között átszűrődő misztikus fény egyedülálló térélményt eredményez.
Mindez a tekintetet a szentély mozaikdíszes diadalíve felé tereli, amelyet Galla Placidia császárnő (421-450-ig uralkodott, ezek az évek voltak a haldokló birodalom utolsó békés évei) rendelésére készítettek 450 körül és amely nem pusztult el a tűzvészben.
Az ablakok és oszlopok között a falon kerek mozaikok hosszú sora ábrázolja megszakítás nélkül a pápák arcképeit, Pétertől XVI. Benedek pápáig. A legenda úgy tartja, hogy a világ vége akkor lesz, amikor már nem lesz több hely az arcképek számára (jelenleg még hét hely van).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése