A Belső-tó és a távolban a Balaton víztükre az Aranyház gejzírkúp tetejéről
Tihany látnivalóit nemcsak az apátság és a körülötte lévő Ősközség jelentik, a félsziget nagyobb része ma is gyönyörű, túrázásra kiválóan alkalmas természeti környezet. A legszebb helyeket, látnivalókat fűzték fel a
A sétaút természetesen szakaszonként is bejárható, mi próbáltunk egy kisebb részéből körutat csinálni. Ez főleg a hegycsúcsok, gejzírkúpok mentén halad.
Érdemes az új látogató központnál kezdeni a kirándulást. Itt lehet parkolni és bent a
filmvetítés mutatja be a félsziget kialakulását, megismerhetjük azt a vulkáni tevékenységet, melynek folyamán kialakult a mai tájkép, a gejzírkúpok, kecskekörmök eredetét szemléletes, interaktív, gyerekek számára is érthető kiállítás mutatja be.
1952-ben itt alakult hazánk első tájvédelmi körzete, 2003-ban az Európa Tanács a védett természeti területek Európa Diplomáját adományozta a félszigetnek.
A félsziget alapját a Pannon-tenger üledékei, homok és agyagrétegek alkotják (ebből mosta ki a Balaton egykor a Congeria-kagylók héját, melyeket kecskekörömként ismerünk).
A pannon üledék fölött különböző vastagságú vulkanikus rétegek fekszenek, melyek a a több millió évvel ezelőtti intenzív vulkanikus működés eredményei. A félsziget peremén végigfutó magaslatok az egykori kalderaperemek maradványai, a kráterek helyén kialakult lefolyástalan medencékben tavak jöttek létre. A bazalttufa rétegek formagazdagságát a kéregmozgások és az erózió együttesen okozták A tűzhányókat később hévforrások követték, melyek felfelé áramolva a mészkőből és homokkőből karbonátot, kovát oldottak ki és raktak le. Így alakultak ki a gejziritek, a félsziget híres gejzírkúpjai. Régen 150-nél is több volt, mostanra kb 60-80 van. A gejzirit ellenállóbb, mint a bazalttufa, így a legmagasabb részei a félszigetnek azok a részei maradtak, melyeket sapkaként forrásmészkő borít: Csúcs-hegy, Nyereg-hegy, de a bencés apátság épülete is ilyen gejzirit tömbre épült.
A Csúcs-hegyről a kilátás keleti és nyugati irányba
Tourinform irodában lehet beszerezni az apátsággal szemben ingyenes füzetkét a tanösvény térképével és sok hasznos infoval.
Az ürge mező déli végétől indultunk a gejzírmező felé, tábla is jelzi az Aranyház gejzírkúpot. Kb 3 millió évvel ezelőtt a bazaltvulkánosság utóműködése során itt működött a legtöbb hévforrás. A forráskúpok közül a legnagyobb az Aranyház-gejzírkúp, mely nevét a rátelepedett sárga színű zuzmótól kapta. Kicsit benőtte az erdő őket, de érdemes felmászni a sziklákra, csodás a kilátás róluk!
 |
| Gejzírkúp |
A távolban a Köröshegyi-völgyhidat lehet látni, ha sikerül a lombok között kikukkantani.
Árnyas fák alatt vezetett az út a túra első szakaszában
Jól jelzett ösvényen lehet haladni, egy ideig déli irányba, majd a félsziget széle mentén észak-nyugatra fordul az út, egészen a Csúcs-hegyig. A túra ezen szakasza árnyas fák alatt vezet, alig látni ki a lombok közül, csak ritkán lehet megpillantani a víztükröt.
 |
| A Nyereg-tetőn |
Zuzmó a gejzírkúpon
A következő szakasz a Csúcs-hegy (a félsziget legmagasabb pontja, 232 m), Nyereg-tető, Apáti-hegy (216m), szerintünk sokkal szebb, már csak a kilátás miatt is. Itt inkább szubmediterrán jellegű, köves, sziklás gyepek, alacsonyabb bokrok, sok cserszömörce a jellemző. És persze a kifogyhatatlan kabóca cirpelés, a délszaki klíma hatására a hazánkban ritka nagytermetű óriás énekes kabócák nagy számban élnek itt: óriás énekes kabóca (Tibicina haematodes) és a mannakabóca (Cicada orni).
 |
| Kabócák |
Az Apáti hegy után kelet felé, majd déli irányba kanyarodtunk, a régi levendulás mellett, majd újból kelet felé szőlőültetvények között haladva értük el a Belső-tót.
Ha nagy a meleg, érdemesebb ebből az irányból indulni, így a reggeli hűvösebb időben járjuk be a naposabb részeket és mire nagyon tűz a nap, addigra már bent járunk a lombok alatt. Következőleg majd így megyünk!
Sok lepkét, virágot láttunk.
