Lackfi János: Egy mondat az időről

Kecskemét, Ráday múzeum

Ahol idő van, ott idő van,

országútban és dűlőútban,

a pörgő kamionkerékben

idő dolgozik észrevétlen,

szekérkerékben, mint a küllő,

napsugárként szétkúszó hüllő,

a körközépről szerte terjed,

forróságában minden megerjed,

minden omlik és minden bomlik,

de zöld szökőkútként toronylik

a rothadásból a magasba

esőerdő, hórihorgas fa.

Léka vára, Ausztria

Idő úszik égre a fában,

s a más ritmusú borostyánban,

mely a fán kúszik rászívódva,

idő az időt szipolyozza,

egyik idő másikba ömlik

zsilipként, áradás özönlik,

időtől odvas falak alja,

rozsdavörösen ül vasakra,

zölden a szobrok horpaszára,

kéken hordókra nő szakálla,

bolyhosan sarkokban tenyészik,

megesz mindent, egésztől részig.

Kecskemét, Ráday múzeum

                                                                      

A szél röpítette magokban

sok lomha időbomba robban,

s a növény, mint egy gombafelleg,

a levegőben széjjelterped,

itt venyigeként hétrét görbed,

ott hangyahadként morzsát görget,

itt zizzen, mint a mohaszálak,

ott tölgyként mordul: totemállat.

Növekszik rákos daganatban,

ragacsos rügyben, mely kipattan,

megkel, felduzzad tészta-módra,

felgyűl, eső után a gomba,

spórányi volt még egy pár napja,

ma mint kertbe beesett labda.

Kecskemét, Ráday múzeum

Vekker van a kis csecsemőben,

mint éhség, ríkatja erősen,

s ha csikart hassal tekeregne,

idő altatja: tente, tente,

idő dolgozik kis, kövérkés

ujjában, mely talán böllérkést

forgat majd egy véres udvarban,

idő dolgozik az avarban,

az erezet csontkézzé szikkad,

a levélhús elporlad, itt hagy

pár csipke-vékony idő-fátylat,

melyen a talp zizegve járhat.

Németújvár (Güssing) Ausztria

                                                         

A fejjel lefelé megálló pudingban,

alvadó vérben, hűlő enyvben itt van,

a bőrösödő tejbegrízben,

a küllősödő téli vízben,

a hasasodó fellegekben

s a szétfoszlókban is szünetlen

olvad és alvad és kihamvad,

legbelül érlel forradalmat.

Fogakat sárgít türelemmel,

elvékonyul a kő s az ember,

hegyek talaja lemosódik,

a szikláig, a csupasz csontig,

a holtak csontját lecsupálja,

márványt koptat a lépők lába,

idő van minden pálya táján,

életfogytig börtönben, gályán.

Firenze, Santa Croce

Szemerkél, mint pernye az égből,

ha a felgyújtott könyvtár szétdől,

pilinkéz, mint olvadó lepke,

elillan, mint egy leheletke,

kopog, mint jég, dobol, mint zápor,

agyonver és csuromra ázol,

minden ruhádat átitatja,

tested elfoszlik, mint a vatta,

a bőröd membránját kikezdi,

látod megereszkedni, fityegni,

mint a falon az ős penészfolt,

                                                  

kezed fején kiüt a régvolt,

kigyomlálja minden hajszálad,

fehérre festi szempilládat,

minden szál szőrt, mint restaurátor,

vékony ecsettel ezüstre mázol,

nem rest, a levelekre sárga,

vörös pecsétjét rápingálja,

az alma, szilva, körte héját

vak írnokai teleróják

letapogatható jelekkel,

rothadással, mely mindent elnyel.

Németújvár (Güssing) Ausztria

Kvarckristályként a tücsök cirreg,

bútorban szuvak ketyerésznek,

gyíkok, pockok és békák torkán

lüktet az idő fürge tornán,

álmatlan éjszakán dühöng és

mindent felfal a dobdübörgés,

a dobhártyánkat kalapálva

velőig hat, ütemes lárma,

atomokat hallunk forogni,

a tengelyükön csikorogni,

bolygópályák idő-görbéje

kocsonyásodik rá az égre,

minden fűszálban, minden sejtben

egy időzítő ketyeg rejtve,

minden létezők voltba veszve

járnak át a vanból a leszbe,

elnyeli őket „nincs” vagy „volna” –

zörög az Isten órásboltja.

Léka, Ausztria

Lackfi János ezen versével 2011-ben a Salvatore Quasimodo nemzetközi Költőverseny különdíját nyerte el.

Nem véletlenül juthat eszünkbe Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse! 

 

Kapolcson élőben is meghallgathattuk ...

Parti Nagy Lajos: Csigabú

A bánatot, mit tán ma érez,
mint brummogó, halk őszi hangot,
idomítgassa a kezéhez,
gyúrjon belőle kis harangot,
csigát, lovat, s ne kérje számon,
a búanyag rém furcsa jószág,
egy formátlan szomorúságon
cseppet sem segít a valóság.
De hogyha átöleli szépen,
megdédelgeti az ölében,
s csinál a búból búbabát,
tükörbe néz a hülye bánat,
s mert a bánat egy hiú állat,
elvigyorogja tán magát.


Parti Nagy Lajos és Presser Gábor tavaly adott ki közös lemezt.

Óbányai - völgy

A 6-os főúton érkező alföldieknek a Mecsek kapuja Mecseknádasd, annak is a legelején található Bagoly csárda, amelyről még lesz szó a későbbiekben.

Először azonban a település délibb, másik végén lévő Árpád-kori templom a cél. E 13. századi román stílusú templom előtt kell lefordulni a Mecsek egyik leghangulatosabb fekvésű faluja, Óbánya felé.

Pár kilométer után a baloldalon feltűnik Skóciai Szent Margit keresztje, itt lehet letérni a Réka-vár illetve a Réka-völgy felé, de ez egy későbbi program lesz. Állítólag ebben a várban született Szent István Ágota nevű lánya, akit a magyar földre menekült Edward  herceghez adtak feleségül. Az ő lányuk a későbbi skót királynőként ismert és szentté avatott Skóciai Szent Margit.

A keskeny út lassan bevezet a kis falu házai közé. Állítólag már a falu elején le kell parkolni az autóval, de mi majd 40 fokos kánikulában érkeztünk, a parkoló őr sem bírhatta, így a falu közepén parkoltunk egy réten, a mélyben egy kis patak csobogott. A falu egy keskeny völgyben fekszik, csak két sor ház fér el és a kertek vége már belelóg a hegy fái alá, szinte része az erdőnek. Lehet ezért is találkoztunk néhol villanypásztorral, talán a nagyobb vadak ellen?! Az Öreg-patak végig kanyarog a sváb falucska oldaltornácos hosszú házai között. A falut német telepesek alapították az 1700-s években, a mára már alig százegynéhány lakosú falu egy harmada még mindig német ajkú.

1992-ben először  a hangulatos fekvésű Óbánya kapta meg a Kós Károly díjat, amin nem is csodálkozunk, amikor végigsétálunk a főutcán, amely lassan egyre keskenyebb lesz, végül kis ösvény lesz belőle, mely a pisztrángos tavakat tápláló patakok között kanyarog tovább be az erdő mélyébe.

A kánikula és szárazság ellenére végig ott csobogott , hűsített a patak vize az árnyas fák alatt, csodás mikroklímát teremtve. 

Miniatűr békák  ugrándoztak, időnként mi is a köveken ugráltunk a patak vizében.

 Elámultunk az eddig sosem hallott Ferde vízesés láttán (főleg, hogy hallottuk, hogy a Fátyol-vízesés Szilvásváradon kiszáradt!), megcsodáltuk a Csepegő sziklákat. 

Mi már egy korábbi sziklás zubogónál is azt hittük, hogy ezek a csepegő sziklák, de amikor megláttuk a nagy mohás, kicsipkézett köveket az igazinál, már egyértelmű volt, hogy melyik az igazi.

A falu fazekas termékei is híresek, illetve egyre több házat adnak ki a turistáknak, mint pl az Illatosházat is.

www.illatoshaz.hu 

Hasznos linkek látogatóknak az óbányai völgybe: 

www.indivinum.hu

www.lovaspanzio.eu

www.keletmecsekgyongyei.ini.hu

A túra út egyébként Kisújbányán keresztül a Cigány-hegyi kilátóhoz vezet, de mi a falu előtt a mecseki zöld túra útvonalán visszamentünk Óbányára (igaz kissé kalandos utunk volt, mert megpróbáltunk rövidíteni és a rövidebb út hogy-hogy nem, egy mély katlanba vezetett, de átvágtuk rajta magunkat. Viszont láttunk egy igazi borzot!) Miután sikerült a parkoló melletti patakban kissé megfürödni, visszamentünk Mecseknádasd elejére a Bagoly csárdába, ahol végre ettünk és nagyon finom házi bodza és málna szörpöt ittunk. Az étterem nagy terme igazán hangulatos berendezésű, régi tárgyak, bútorok szépen összerendezett képe és udvarias pincér fogadja a fáradt turistát.

Pécsvárad

Egy nagy múltú kisváros a Kelet-Mecsekben, a Zengő lábánál.

Pécsvárad a 6-s út mentén található, a Mecsek legmagasabb csúcsa,  a Zengő (682 m) déli lábánál.

Leginkább a magyar államalapítás egyik emlékhelyének nevezett  bencés apátsági monostorának (Pannonhalma után a második alapítású) a helyén álló vár együtteséről ismert. A monostor első apátja, Asztrik hozta a koronát Rómából (vagy nem?) Szent Istvánnak. Az Ő szobra fogadja a látogatókat a vár előtt.

A mai Vármúzeum a 18. században, a megmaradt középkori részletek felhasználásával épített várkastélyban kapott helyett.

Itt láthatóak a 11. századi monostor épületeinek alapfalai és kápolnája, korabeli freskómaradványokkal, valamint az egykori épületegyüttes makettje.

Ennek a mintegy ezer éves kápolnának megragadó az egyszerűsége. Körbesétálva itt-ott kisebb-nagyobb freskómaradványokat fedezhetünk fel, melyek közül állítólag ez a legnagyobb hazai bizánci jellegű freskónk.

A múzeum megtekintése után egy meredek lépcsőn fel lehet menni a várfalra, ahol csodás panorámában gyönyörködhetünk. Látható a Zengő (a vár elől indulva akár autóval is megközelíthető), valamint a vár alatt húzódó várkertben a minden évben megrendezett Fa alkotótábor által készített faszobrokból álló kiállítás is.

Az egyik fenti teremben láttuk ezeket a szobrokat.

A vár udvarában érdemes egy sétát tenni, kiülni a teraszra, nézelődni: megkeresni Borsos Miklós Szent István szobrát, a Rákóczi emléktáblát vagy a gyógyszerészek emlékkövét. 

Nyaranta várszínházi előadások vannak ebben a gyönyörű környezetben, illetve egy kétcsillagos szálloda is található az épületegyüttesben. Sajnos nem ezek mögött a gyönyörű kőfalak mögött, hanem egy újabb épületben, de az ablakai erre a szép udvarra néznek.

A várral szemben az impozáns méretű Nagyboldogasszony templom áll, mely 1757-1767 között épült, barokk stílusban. Már messziről látszik a tornya, elég magas dombon áll, előtte a hozzávezető lépcsők mellett kálvária. Zárva van, de a kulcsa elkérhető, az ajtón ki van téve a telefonszám.

A város védőszentje a címerében is látható Sárkányölő Szent György.

A vár történetéről, a város látnivalóiról valamint a környék túra útvonalairól hasznos információk olvashatóak az alábbi honlapon: www.pecsvarad.info.hu

A vár előtt szép, de kicsi parkoló van, a vár megtekintéséhez jegyet kell venni, de nagyon kedvesen tájékoztat a pénztáros a várral és a környékkel kapcsolatos érdekességekről. Ezenkívül hasznos tájékoztató füzetek, könyvek is vásárolhatók itt.

Hollókő - a világörökség része

Magyarországon a Világörökségről szóló egyezmény1985-ben lépett hatályba, azóta 8 magyar helyszín került fel a listára, elsőként 1987-ben Budapest Duna parti panorámája és a Várnegyed. Még ugyanebben az évben a Hollókői vár és az alatta elterülő Ófalu 55 háza is a világörökség része lett.

A falu különlegessége, hogy nem egyszerű skanzen, hanem ma is élő település, ahol a hagyományok a mindennapok részévé váltak. 

A 17. századi palóc népi építészet látható a falu utcáin sétálva, annyi különbséggel, hogy  

az 1909-es nagy tűzvész után a vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat.

A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába - ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok ("hambitusok") szegélyezik. 

A falu lakói - 70 százalékuk nyugdíjas, az átlagéletkor 50 év felett van - a hollókoi hagyományok túlnyomó részét ma is gyakorolják. Ünnepi alkalmakkor (melyek közül a falu számára legfontosabb a húsvéti ünnepségek sorozata) ismét felöltik kézzel szőtt és hímzett népviseletüket. A tradicionális női öltözék a tarka színű szoknya, mely alatt munkához általában csak kettő, nagyobb ünnepeken viszont akár 20 alsószoknyát is viseltek. A palóc lányok és asszonyok legszembetűnőbb ékessége a színes szalagokkal, gyöngybefűzéssel készített főkötő volt.

"Hollókő tehát mindmáig a múlt egy eredeti állapotában megőrzött szelete, és ez legértékesebb kulturális kincseink közé emeli." - olvasható a www.vilagorokseg.hu oldalon.

A falu honlapján egy   interaktív térkép mutatja be a látnivalókat.

A falu jelképe a kétutcányi régi falu központjában álló katolikus templom. A zsindellyel fedett, fehérre meszelt épület ugyan a román stílusú templomokra emlékeztet, de csak 1889-ben épült.

A Fazekasház falán ugyanolyan szentkép lóg, mint a nagymamám szobájában régen. Sok szép fazekas termék kapható a faluban, több házat érdemes végignézni, bár nem olcsók!  Érdemes bekukkantani a Postamúzeumba, gyerekeknek a Legendák házában panoptikum van, Szövőház, és Falumúzeum. Amit furcsállottunk, hogy a valószínűleg nemrég épült hatalmas fogadóház az ófalu bejáratánál zárva volt, környéke kissé elhanyagolt, kietlen, mintha kevés lenne errefelé a látogató. Tényleg nem voltak sokan, de ezt egyáltalán nem bántuk! Sokkal nyugodtabban lehetett így nézelődni.

A Kossuth út 93-ban található Vár Étterem udvarán igazi cimbalom muzsika szólt, a parkolójegy felmutatása esetén 10% kedvezmény jár itt is, egész évben kóstolhatók itt palóc specialitások.

A Palóc üdülőházakban megszállva évszázadokkal ezelőtti hangulat részesei lehetünk.

Holló + kő = Hollókő

Az M3-ról Hatvannál északi irányba, azaz Salgótarján felé fordulva az időnként négysávosra bővülő 21-s főúton visz az út, melyről Pásztónál kell letérni. Innen szép erdei út kanyarog a Cserhát keleti lankáin Hollókő felé. A  névadó holló szobra jelzi  a falu felé a lefordulót. 

Miért holló és miért kő? A válasz egy régi legenda:

"A vár keletkezésének eredetmondája szerint ugyanis élt valaha a környéken egy András nevű nagyúr, a híres Kacsics-família egyik tagja. András egyszer elrabolta valamelyik szomszéd földbirtokos szépséges feleségét, és az akkor épülő vár egyik szobájába záratta. A kőművesek még dolgoztak a az erődítményen, s napközben mindig fel is rakták az asszony börtönének falait, – a kövek azonban mindig eltűntek reggelre. A szépasszonynak ugyanis volt egy boszorkány dajkája, aki szövetségre lépett a sátánnal. Közbenjárására az ördögfiókák éjjelente holló képében elhordták az építőköveket, s tették ezt mindaddig, amíg az asszony ki nem szabadult. A mese szerint az ördögökről, azaz hollókról kapta nevét a falu és a vár."

(Az idézet Hollókő honlapján olvasható, innen könnyen elérhető.)

Beérkezvén a faluba, az út a parkoló felé kanyarog, mely tágas és fizetős (600 Ft), de a parkolójegyen kedvezményes belépők vannak (pl a várba). Sajnos ottjártunkkor a parkoló kissé gondozatlan és szemetes volt...


Innen kb 10-15 perces sétával lehet feljutni a 363 m magas andezit vulkáni tevékenységből származó Szárhegyre épült várhoz. (A kényelmesebbek "kisvonattal" is mehetnek!) Az út egy geológiai tanösvény is, a Cserhát felszíni formáinak kialakulását mutatják be a kissé megrongálódott táblák.

Fent gyönyörű tájképi panoráma és a vár fogadja a turistákat. Aki ráér, keressen szép kilátóhelyet a hegytetőn és gyönyörködjön a Cserhát erdő borította lankáiban, melyhez szépen illeszkedik az 1966-1996 között restaurált vár kőfala. A levegőből nézve a vár olyan mint egy csigaház, melynek központja az ötszögletű öregtorony.

A várba belépőt kell venni, szabadon bejárható. Nagyon szépen és igényesen építették újjá, tiszta, gondozott a belső rész. Kisebb kiállítások, pl panoptikum, vármakettek, képek a Képes Krónikából találhatók bent. 

A vár a 13. században épült, nem fűződik hozzá különös esemény, a török többször elfoglalta, de végül I. Lipót parancsára romboltatták le 1711-ben.

A várból lefelé északi irányban egy másik ösvény az ófaluba vezet. Ez egy biológiai tanösvénybe csatlakozik, mely a várat járja körül.

A várról részletesebben annak honlapján www.hollokoivar.hu lehet olvasni.

Kiscicáink

Nagy cica rajongók vagyunk, minden évben születnek kiscicáink, idén eddig három.

Ilyenek voltak 1 hetesen!

Egymásba gabalyodva.

Itt még nem nyílt ki a szemük és ilyenkor még a karmaikat sem tudják visszahúzni.