ősz

ősz

2011. április 30., szombat

Sárgatúró - különleges húsvéti étel

Az ország észak-keleti részén, ahol görög katolikusok is vannak, él egy szép húsvéti szokás: húsvét vasárnap reggel először elviszik  a templomba a húsvéti ételeket és ott a szertartáson megszentelik a bort, kalácsot (pászkát), sonkát, kolbászt és a sárgatúrót. Csak ezután ülnek otthon asztalhoz és fogyasztják a megszentelt ételt.


Mazsolás sárgatúró  
  ahogy a mi családunkban készítik

Hozzávalók: 15 db egész tojás, 2 csomag vaníliás cukor, 20 dkg cukor, 1,5 l tej, 1 csésze víz a tejhez öntve, 6-8 db egész fahéj, de lehet őrölt is, 5 dkg mazsola



Elkészítése: Egy tálba beletörjük az egész tojásokat. Hozzáadjuk a kristálycukrot, 1 csomag vaníliás cukrot és a habverővel összedolgozott tojásokat ( nem kell felverni!!!).
Egy lábasba beleöntjük a tejet, vizet, összekavarjuk, majd beletesszük a másik csomag vaníliás cukrot és a darabos fahéjat, valamint a mazsolát.
Lángra tesszük és amikor a tej langyos, beleöntjük a már előkészített tojásmasszát. Állandó kevergetés közben főzzük, mert könnyen odakap (akár 40 - 50 perc is lehet). Akkor kész, ha a lábas szélétől elválik, a tej színe megváltozik és túrós jellegű lesz (a lábas egyre jobban tele lesz).
Ekkor beleöntjük szűrőtálba, amit előre kibélelünk egy nedves és igen tiszta ruha szalvétával. Várni kell, amíg a lé átfolyik a szalvétán, s ezután próbáljuk gömb formára alakítani. Körbevesszük a ruha szalvétával és felül szorosan átkötjük egy zsinórral és rúdra akasztva hagyjuk tovább csepegni (alá tálat téve). Ha már nem csöpög és alig nedves a szalvéta (akár 4-5 óra is lehet) kibontjuk, tányérra helyezzük és hűtőbe tesszük.


Mátészalkán sonkával, füstölt svábkolbásszal, tormával, töltött csirkével  és fehér kaláccsal kerül az ünnepi asztalra.

2011. április 29., péntek

Hazai tájakon - izsáki homokbuckák tavasszal


Gyerekkorunk mindenkori kirándulóhelye: minden alkalommal ide jött ki a család, három generáció sétált együtt. Mi gyerekek inkább rohangáltunk és gurultunk föl-le a homokdombokon, bolyongtunk a fekete fenyvesben, rókalyukat kerestünk és persze mindig találtunk is. A táj alig változott, csak most már a mi gyerekeink rohangálnak a homokdombokon...


Nyílik az árvalányhaj, Stipa capillata, térdig gázoltunk az árvalányhajas réteken.



Akár egy festmény: ilyen csodás fehér nyárak között vezet az út a buckák közé.



A hangyaleső  homoktölcsért készít: ott csücsül a mélyén és várja, hogy beleessen egy hangya a csapdájába...

2011. április 26., kedd

Díjnyertes sütemény

Kipróbált, hagyományos receptek

Anyu húsvétra mindig ezt a süteményt is megsüti, e mellé persze még kell egy sósat is készíteni!
 Eléggé munkás, mert először kell két barna lapot, majd egy sárga piskóta tésztát sütni és ezeket főtt krémmel összeragasztani, a tetejére pedig csokimázat tenni.



Hozzávalók: 

2 barna laphoz : 25 dkg sima liszt, 6 dkg zsír, 8 dkg porcukor, 1 tojás, 1 csomag szalalkáli kevés tejben feloldva, 2 evőkanál kakaó, pici só.
Összeállítjuk a tésztát, ketté vesszük, két lapot nyújtunk belőlük és a tepsi hátoldalán egymás után  kisütjük őket.

sárga piskóta tészta: 4 tojássárgája, 4 tojásfehérje habbá verve, 5 evőkanál rétesliszt, 1 evőkanál citromlé, 5 evőkanál cukor, 1 csomag sütőpor, reszelt citromhéj, pici só.
Az összetevőkből hagyományos piskóta tésztát sütünk.

Krém: 20 dkg Rama margarint kikeverünk 20 dkg porcukorral.
3 dl tejet és 3 evőkanál réteslisztet krémmé főzünk, ha kihűlt hozzákeverjük a margarinos krémhez és hozzáadunk 2 evőkanál rumot.

A sütemény összeállítása: alulra kerül egy barna lap, ezt megkenjük baracklekvárral, erre jön a főtt krém fele, majd a sárga piskóta lap. Ezt is megkenjük baracklekvárral, majd a főtt krém másik felét rákenjük, erre pedig a második barna lap jön. A tetejére csokimáz kerül.


2011. április 23., szombat

Csodás tavasz

boglárkacserje

Kerék Imre
SÁRGA CÉGÉREIKET KITŰZIK

vérszilva - Prunus cerasifera

Fagypáncélját levetve csörgedez
a hegyi patak tovakanyarodva.
Bükkösökben, fenyvesek alján
lilásrózsaszín virágát kibontja

örvösgalamb pár

a fűszerillatú farkasboroszlán,
varázs vesszeje zöld szélben ragyog.
Feslik a liliomfa. Keltike,
martilapu köszönti a napot.

flox

Éger-és kőrisligetek suhognak.
A mogyoróbokrok libegő, sárga
cégéreiket kitűzik a hegy
lábánál. Vén füzike barkája

vadméh japán cseresznye virágán

kidugja fejét, akárha ezernyi
pelyhes madárcsibe csipogna
gallyukon. A Tölgyes-mocsár fölött
tovasuhan már az első szalonka.

pávaszemes lepke mahónia virágon

Citromsármányok és fülemülék
csőrén gyöngyöző, harsány ének árad.
S hallod? A tavasz fölzengeti minden
regiszterét a Nagy Színorgiának.

almafa virág

2011. április 21., csütörtök

Nagycsütörtökön, Dsida Jenő verse

Az utolsó vacsora emlékére szentelt nap, az Eucharisztia alapítása, s megemlékezés arról, hogy Jézus megmosta a tanítványok lábát.

"Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és ezekkel a szavakkal adta nekik:
Vegyétek, ez az én testem.
Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik.
Mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt:
Ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak."
Márk, 14, 22-24

A nagycsütörtöki mise alatt elhallgatnak a harangok és csengettyűk, az orgona, s kezdetét veszi a gyász.

Eucharisztia  -  Oltáriszentség
Jézus a kenyér és bor színe alatt mint Isten és ember valósággal jelen van. Az Oltáriszentség a keresztfán végbevitt áldozat megújítása és folytatása.

Dsida Jenő
NAGYCSÜTÖRTÖKÖN

A szél suhogva borzong
az olajfa lombokon.
A kanyargós úton, által az erdőn
tömöttsorú fáklyások jönnek.

Testemet ételül adtam,
véremet italul adtam,
könnyel mostam meg lábaitokat;
Mégis egyedül maradtam.

Hajnal-derengés borzong
a sötét lombokon.
Judás után, által az erdőn
sátánarcú fáklyások jönnek.

Testvéreim, tanítványaim!
Égignyúló kemény kereszten
holnap megölnek engem!
És ti alusztok, mélyen alusztok!


Dsida Jenő (1907-1938) erdélyi költő, a 20. századi magyar költészet méltatlanul elfeledett alakja. 31 éves korában halt meg." Költői kiteljesedésére mindössze tíz esztendőre futotta életéből, műve azonban nem maradt torzóban. Amit az ifjúság életörömben, szerelemben, játékosságban felkínálhat, s amit a gyilkos kór - szervi szívbaja - felfokozhat érzésekben: szenvedélyes magányűzésben és társkeresésben, ... az mind lírává párolódott költészetében, drámai erővel töltve meg verseit."


2011. április 20., szerda

Márai Sándor versek

Kevesen tudják, hogy Márai Sándor (1900-1989), a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb prózaírója, költőként kezdte pályafutását.Születésének 100. évfordulóján jelentették meg a Helikon kiadónál Összegyűjtött verseit.
Az alábbi két, nagyböjti témájú vers innen való.

HÚSVÉT

Minden kezüket az asztalra tették,
Volt közte bütykös, sárga, lágy, öreg
S az életüket rég elfelejtették.

János a bárányt nézte és mosolygott
Tunyán s hízelkedve, mint egy öleb:
Irígyen nézték, mert azt hitték, boldog.

De ők már nem voltak halász, se pásztor
Nem volt kedvesük, se ambicióik,
Csak a nevét súgták egymásnak párszor.

S keveset ettek és ritkán aludtak
Pénzük se volt, sem halászó hajóik,
Műveletlenek voltak s mit se tudtak.

Nagy lámpák voltak ők csak, mikben égett
Az ő neve. S csak éltek, mint a tárgyak.

Így ültek ott és valamire vártak.
Mikor Judás belépett.

Kassai Napló, 1923. április 1.


KÁLVÁRIA
részlet

És elindultam lassan és ide föl is értem
s közel vagyok az éghez a nagy kereszt tövében,
...követ nem dobhat senki, s mit akartam, elértem,
mert boldog az, ki végre egyedül van szívében.



2011. április 18., hétfő

Húsvét hétfőn a Kápolna réten

 immár 17. alkalommal rendezik meg Kecskeméten a Sárkányeresztő Találkozó és Húsvéti Játéknapot a Szórakaténusz Múzeum szervezésében. Segítenek a sárkánykészítésben és alapanyagot is adnak hozzá. Szél eddig mindig volt!

Az utóbbi években volt egy Kemény Henriket megidéző bábelőadás is, az idei programban ezt nem olvastam, de hátha mégis lesz!
A Madzag Bábegyüttes Vitéz László és a csodamalom című előadása kicsiket és nagyokat egyaránt elkápráztat és megnevettet, igazi vásári komédia! Érdemes plédet vinni és kényelmesen elhelyezkedni a füvön...

 
"Hú, de meleg van ebben a malomban!"










Csokipofa, Kecskemétszépe itt már kifeküdt...




2011. április 16., szombat

Virágvasárnap

"A virágvasárnapi szentmise sajátos liturgiája a körmenettel és a
   passióval Jézus szenvedésének történetét idézi fel. E nappal elkezdődik
   a nagyhét, amely során Jézusnak értünk vállalt szenvedéséről és
   életáldozatáról elmélkedünk. Talán nem teszem túl magasra a mércét, ha
   a pálmalevelek látványos lengetése, a barkaágakkal való integetés, a
   ruhák földre terítése és a lelkes hozsannázás helyett a mi Urunk
   szenvedésére és annak jelentőségére szeretném irányítani a figyelmet. A
   magam figyelmét és az olvasók figyelmét egyaránt. Sokan felteszik a
   kérdést, hogy miért ilyen módon, azaz Isten Fiának szenvedése és halála
   révén kellett történnie a megváltásnak? A kérdés hátterében ott
   húzódik, hogy emberi szenvedéseink, saját szenvedésünk okát és célját
   keressük. Sőt, valójában a szenvedés értelmét keressük, bár sokan eleve
   kizárják, hogy a szenvedésnek lehet értelme."
folytatás itt:  www.evangelium365.hu 










Tamási Miklós
VIRÁGVASÁRNAP
részlet

Mintha megszépülnék
mintha szárnyam nőne
mintha pálmaágak
hullnának a földre

mintha értem jönne
messziről Valaki
ballag már szívemmel
a húsvéti csacsi.

2011. április 15., péntek

Dsida Jenő kiadatlan verse



Veronika  -  lelkek

Veronika volt,
aki a gyűlölettől holtra sebzett,
vérverejtékes, torzult Jézus-arcra
ráborította selymes keszkenőjét -
és sírva borult le a szent rögökre.
      Ez a véres arc megmaradt örökre
      Beleivódott rostjai közé
a fehér keszkenőnek,
bús lelkébe a nőnek,
a halállal-tusakodó vonásai
békét csókolnak szerte a világnak.
      S bár a századok vasfoga
a kendőbe harap,
bár szétfoszlik és millióra bomlik,
de szelek szárnyán mindenhova eljut
és mindenkinek jut egy kis darab.
      Áldott, ó, áldott,
ki életútját sírva, küzdve rója
és megérti, hogy ez a keszkenő-hordás,
e drága foszlány örök megőrzése
a Veronika lelkek missziója.

     Nem  győz  a bánat, nem öl meg a harc,
ha tiszta lelkek hókeszkenőjéről
biztat, int felém ez a Krisztus-arc!


Szatmár, 1925. december 24.
A verset ezen a napon írta be a költő az édesanyjánál varrni tanuló Papp Veronika emlékkönyvébe.

2011. április 12., kedd

Virágok közelről

pongyola pitypang


boglárka


kökörcsin

 tulipánfa


 nárcisz


               fürtös gyöngyike                                                  som