Hollókő - a világörökség része

Magyarországon a Világörökségről szóló egyezmény1985-ben lépett hatályba, azóta 8 magyar helyszín került fel a listára, elsőként 1987-ben Budapest Duna parti panorámája és a Várnegyed. Még ugyanebben az évben a Hollókői vár és az alatta elterülő Ófalu 55 háza is a világörökség része lett.

A falu különlegessége, hogy nem egyszerű skanzen, hanem ma is élő település, ahol a hagyományok a mindennapok részévé váltak. 

A 17. századi palóc népi építészet látható a falu utcáin sétálva, annyi különbséggel, hogy  

az 1909-es nagy tűzvész után a vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat.

A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába - ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok ("hambitusok") szegélyezik. 

A falu lakói - 70 százalékuk nyugdíjas, az átlagéletkor 50 év felett van - a hollókoi hagyományok túlnyomó részét ma is gyakorolják. Ünnepi alkalmakkor (melyek közül a falu számára legfontosabb a húsvéti ünnepségek sorozata) ismét felöltik kézzel szőtt és hímzett népviseletüket. A tradicionális női öltözék a tarka színű szoknya, mely alatt munkához általában csak kettő, nagyobb ünnepeken viszont akár 20 alsószoknyát is viseltek. A palóc lányok és asszonyok legszembetűnőbb ékessége a színes szalagokkal, gyöngybefűzéssel készített főkötő volt.

"Hollókő tehát mindmáig a múlt egy eredeti állapotában megőrzött szelete, és ez legértékesebb kulturális kincseink közé emeli." - olvasható a www.vilagorokseg.hu oldalon.

A falu honlapján egy   interaktív térkép mutatja be a látnivalókat.

A falu jelképe a kétutcányi régi falu központjában álló katolikus templom. A zsindellyel fedett, fehérre meszelt épület ugyan a román stílusú templomokra emlékeztet, de csak 1889-ben épült.

A Fazekasház falán ugyanolyan szentkép lóg, mint a nagymamám szobájában régen. Sok szép fazekas termék kapható a faluban, több házat érdemes végignézni, bár nem olcsók!  Érdemes bekukkantani a Postamúzeumba, gyerekeknek a Legendák házában panoptikum van, Szövőház, és Falumúzeum. Amit furcsállottunk, hogy a valószínűleg nemrég épült hatalmas fogadóház az ófalu bejáratánál zárva volt, környéke kissé elhanyagolt, kietlen, mintha kevés lenne errefelé a látogató. Tényleg nem voltak sokan, de ezt egyáltalán nem bántuk! Sokkal nyugodtabban lehetett így nézelődni.

A Kossuth út 93-ban található Vár Étterem udvarán igazi cimbalom muzsika szólt, a parkolójegy felmutatása esetén 10% kedvezmény jár itt is, egész évben kóstolhatók itt palóc specialitások.

A Palóc üdülőházakban megszállva évszázadokkal ezelőtti hangulat részesei lehetünk.

Holló + kő = Hollókő

Az M3-ról Hatvannál északi irányba, azaz Salgótarján felé fordulva az időnként négysávosra bővülő 21-s főúton visz az út, melyről Pásztónál kell letérni. Innen szép erdei út kanyarog a Cserhát keleti lankáin Hollókő felé. A  névadó holló szobra jelzi  a falu felé a lefordulót. 

Miért holló és miért kő? A válasz egy régi legenda:

"A vár keletkezésének eredetmondája szerint ugyanis élt valaha a környéken egy András nevű nagyúr, a híres Kacsics-família egyik tagja. András egyszer elrabolta valamelyik szomszéd földbirtokos szépséges feleségét, és az akkor épülő vár egyik szobájába záratta. A kőművesek még dolgoztak a az erődítményen, s napközben mindig fel is rakták az asszony börtönének falait, – a kövek azonban mindig eltűntek reggelre. A szépasszonynak ugyanis volt egy boszorkány dajkája, aki szövetségre lépett a sátánnal. Közbenjárására az ördögfiókák éjjelente holló képében elhordták az építőköveket, s tették ezt mindaddig, amíg az asszony ki nem szabadult. A mese szerint az ördögökről, azaz hollókról kapta nevét a falu és a vár."

(Az idézet Hollókő honlapján olvasható, innen könnyen elérhető.)

Beérkezvén a faluba, az út a parkoló felé kanyarog, mely tágas és fizetős (600 Ft), de a parkolójegyen kedvezményes belépők vannak (pl a várba). Sajnos ottjártunkkor a parkoló kissé gondozatlan és szemetes volt...


Innen kb 10-15 perces sétával lehet feljutni a 363 m magas andezit vulkáni tevékenységből származó Szárhegyre épült várhoz. (A kényelmesebbek "kisvonattal" is mehetnek!) Az út egy geológiai tanösvény is, a Cserhát felszíni formáinak kialakulását mutatják be a kissé megrongálódott táblák.

Fent gyönyörű tájképi panoráma és a vár fogadja a turistákat. Aki ráér, keressen szép kilátóhelyet a hegytetőn és gyönyörködjön a Cserhát erdő borította lankáiban, melyhez szépen illeszkedik az 1966-1996 között restaurált vár kőfala. A levegőből nézve a vár olyan mint egy csigaház, melynek központja az ötszögletű öregtorony.

A várba belépőt kell venni, szabadon bejárható. Nagyon szépen és igényesen építették újjá, tiszta, gondozott a belső rész. Kisebb kiállítások, pl panoptikum, vármakettek, képek a Képes Krónikából találhatók bent. 

A vár a 13. században épült, nem fűződik hozzá különös esemény, a török többször elfoglalta, de végül I. Lipót parancsára romboltatták le 1711-ben.

A várból lefelé északi irányban egy másik ösvény az ófaluba vezet. Ez egy biológiai tanösvénybe csatlakozik, mely a várat járja körül.

A várról részletesebben annak honlapján www.hollokoivar.hu lehet olvasni.

Kiscicáink

Nagy cica rajongók vagyunk, minden évben születnek kiscicáink, idén eddig három.

Ilyenek voltak 1 hetesen!

Egymásba gabalyodva.

Itt még nem nyílt ki a szemük és ilyenkor még a karmaikat sem tudják visszahúzni.

Esztergomi Vármúzeum

A Bazilikától déli irányban található a Vármúzeum.

 A Várhegy fennsíkjának déli részén még István király kezdte meg a királyi palota építését. 

A királyi várpalota fénykorát III. Béla uralkodása alatt (1172-96) érte el, aki a korábbi épületeket lebontatta, s ezek romjaira építtette a legalább 3 szintes lakótornyot, kápolnát és az ezeket kiszolgáló épületeket. 

IV. Béla a tatárjárás után a királyi székhelyet végleg Budára helyezte át és Esztergom 1256-ban az érsekek kizárólagos birtokába került. 

Mátyás király idejében Vitéz János érsek (1465-72) a középkori királyi palota  átalakításával pompás reneszánsz érseki palota kiépítését kezdte meg. Érseksége alatt a palota európai rangú kulturális központtá vált, könyvtára Mátyáséval vetekedett. Ebből a korból valók a kápolna és a lakótorony freskói valamint  a Vitéz terem freskói melyek a reneszánsz kor hét erény szimbólumát ábrázolhatták, melyek közül ma is látható a Bölcsesség, a Mértékletesség, az Erő és az Igazságosság jelképe, az elpusztult részen lehettek a Hit, Remény és Szeretet jelképei.

1543-ban foglalta el először a török a várat, az esztergomi érsekek székhelye ettől kezdve a 19. század elejéig Nagyszombat lett. 1683-ig tartó török uralom és a folyamatos ostrom romossá változtatta  a csodás középkori épületeket, a harcok során a romokat földdel feltöltve ágyúállásnak használták, a földszinti termekből kazamatákat alakítottak ki. Romos maradványi jó részét az új székesegyház építésekor bontották el. 

Egészen az 1930-s évekig a föld alatt rejtőztek III. Béla palotájának romjai, 1938-ban adták át a nagyközönségnek a feltárt palota helyreállított részeit, amely azonban a mai kutatások szerint  nem a palota volt, hanem a királyi család magánlakosztálya.

És ezzel még nem értek végett a meglepetések, már ami a Várhegy régészeti feltárását illeti. A feltárt királyi palota és a Bazilika között egy hatalmas, támpilléres fal áll, a Mária Terézia által az  1700-s évek elején építtetett kaszárnya. Középkori rajzok viszont itt ábrázolták Vitéz János csodás késő-gótikus vörösmárvány Dunára néző árkádos erkélyfolyosóját, amit az 1979-ben megkezdett falkutatások igazoltak is. Valószínűleg a vár ezen részén volt III Béla trónterme és a Vitéz János palota.

Sajnos a Várkápolna a nyáron nem volt látogatható, lentről a Vízivárosból csodáltuk a magyar koragótika legszebb emlékének rózsaablakát.

A Várkápolna építése III Béla idején kezdődött, de csak 1200 körül fejeződött be. Első festésének oroszlános ábrázolása bizánci hatást mutat, az 1938-ban felfedezett oroszlános vezéri totemállat motívummal sokfelé találkozhatunk, pl a régi királyi városrész felújított utcakövén.

A felújított lakótorony tetejéről szép kilátás nyílik, pl a Szent Tamás hegyre, vagy a város kis utcáira, panzióira.

A Vármúzeum bejáratánál egy kávézó-süteményező található, a Bazilika teljes bejárása után jólesett itt megpihenni és így végigjárni a múzeum épületeit, udvarát. Talán a legérdekesebb a várhegy történetét bemutató lakótorony volt, egy kis tájékoztató füzetke segítségével próbáltunk eligazodni a termeken, néha jól jött volna egy kis segítség. Érdemes előre felkészülni a hely látnivalóiból és egy kevés történelmi áttekintés sem árt.

A következő kiállítások láthatók a Vármúzeumban:
Esztergom Évszázadai - az esztergomi várhegy és a vár története
Vas és arany - díszfegyverek a MNM gyujteményébol
Dénártól a Forintig - Fejezetek a magyar pénzverés történetébol
Kőtár - Lapidarium

Nagyböjti gondolat

Nézd, eléd tártam ma az életet és a jót, de a halált és a rosszat is.

Nagyon szeretek túrázni: járni a hegyeket, hallgatni az erdő hangjait. Többször előfordult már velem, hogy a turistautak hiányos jelzése miatt percekig töprengtem egy-egy elágazásnál, kereszteződésnél, vajon melyik a jó út, melyiken menjek tovább? A mai nap olvasmánya ezeknek a töprengéseknek hangulatát juttatja eszembe. A nagyböjt számomra a megállás, a bölcs megfontolás ideje, hogy életem ösvényei között megtaláljam az örök életre vezető helyes utat.

MTörv 30,15-20; Zs 1; Lk 9,22-25

www.felrazas.hu/üzenet

 

Esztergomi Bazilika még mindig...

Látkép a kupola körerkélyéről, a Dunán átívelő új híd és Párkány egy része a szlovák oldalon.

 Ha körbesétáltunk kívül és megnéztük belül is a bazilikát, akkor még nem láttunk mindent! Menjünk le a templom alatti óegyiptomi stílusban épült kör alakú sírboltba, mely az esztergomi érsekek temetkezési helye.

1991-ben ide kerültek Mindszenty József hercegprímás földi maradványai is, mely előtt II. János Pál pápa is imádkozott.

Idekerültek a régi Szép Templomból megmaradt középkori síremlékek, köztük Vitéz János, Mátyás király kancellárjának gazdag faragású sírfedlapja is.

A templom kereszthajójának jobb oldalából nyílik a Főszékesegyházi Kincstár, a magyar egyházi kincsek leggazdagabb gyűjteménye, köszönhetően annak is, hogy a török megszállás elől sikerült elmenekíteni. Középkori ötvös és textilművészet számos remeke található itt, pl az Árpád-kori koronázási kereszt (erre tették le az esküt a magyar királyok), vagy a legszebb magyar gótikus kehely 1440 -ből.

A kupola körerkélyére fel lehet menni (legalábbis nyáron fel lehetett!), nem kevés lépcsőt végigjárva!!! keskeny csigalépcsőkön haladva, de ha felérünk , pompás látványban lehet részünk!

Esztergomi Bazilika belseje

A bazilika teljes megnevezése "A Mennyekbe Felvett Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Bazilika" a magyar katolikus egyház vezetőjének, a prímás-érseknek a székesegyháza.

A főoltára felett látható Mária mennybevitele című oltárkép a világ legnagyobb (13,5x6,6 m) egyetlen vászonra festett oltárképe, Michelangelo Grigoretti, velencei művész munkája.

Szent Adalbert, prágai vértanú püspök (997-ben porosz földön halt meg) a magyar királyi udvarban is megfordult, az Ő tiszteletére szentelték fel 1010-ben a Szent István király által építtetett főtemplomot, melynek romjain épült fel a ma látható bazilika, mely szintén viseli a szent nevét,  oltára a jobb oldalon található. Mellette pedig egy különlegesség: Szent István egy bizánci ikonon, a konstantinápolyi pátriárka ajándéka abból az alkalomból, hogy 2000-ben a keleti ortodox egyház szentjei közé emelte királyunkat.

A bal oldali oldalkápolna pedig az egyik legszebb reneszánsz műemlékünk, még az eredeti főszékesegyház épen maradt kápolnáját 1600 darabra szétszedve szállították ide és építették be. 1507-1519 között Bakócz Tamás prímás építtette süttői vörös mészkőből, oltára carrarai márvány, ezüst foglalatú csodás kegyképpel.

Érdemes pénztárból vagy a Prímás Pincében lévő turisztikai központból egy ingyenes brosúrát elhozni, a bazilika belsejét ábrázoló rajz segítségével megtekinteni az egyes oltárokat, hisz sok magyar szent ereklyéje található itt. A Bazilikáról még több itt olvasható és nézhető.

Esztergomi Bazilika

Régi vágyam volt egy esztergomi kirándulás, tavaly nyáron végre ellátogattunk ide. A borús, esős július végi hét kedvezett a városnézésnek. Napokon át sétálgattunk a kisváros több, mint ezer év történelmével átitatott utcáin. Igazi nemzeti-történelmi ékszerdoboza az országnak, hihetetlen gazdag múlttal, a jelene viszont néha kiábrándító és érthetetlen. Élvezetes szellemi időutazás végigsétálni és végigolvasni a múlt idők eseményeit, elmerengeni a történelem alakulásán...

Visegrád felől érkezve két hatalmas háztömb - régi kanonoki épületek - között halad fel az út a Bazilikához, az ország legnagyobb templomához, mely 118 m hosszú, 48 m széles és 100 m magas, alapfalai 18 m vastagok. Európában csak a római Szent Péter és a londoni Szent Pál katedrálisok előzik meg. 

A fizetős parkolóból gyalog a Sötétkapunak  nevezett alagúton  át a bazilika dombja alatt fekvő felújított Prímás Pincébe sétálhatunk. www.primaspince.hu

A 3700 m2-s pincerendszer tereiben Turisztikai és Borkulturális központ, valamint étterem, kávézó található. Innen egy üveglifttel juthatunk fel a bazilika oszlopcsarnoka elé.

A Prímás Pincével szemben a Szent Adalbert Konferenciaközpont és Szálloda megújult épületegyüttese található. A Hild József által tervezett Szeminárium a II. világháború után a honvédségé lett, majd szovjet katonai kórházként is üzemelt. www.szentadalbert.hu

CAPUT, MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE

FEJE, ANYJA ÉS TANÍTÓJA A MAGYAR EGYHÁZAKNAK

olvasható arany betűkkel a korinthoszi oszlopok felett.

A Várhegy mészkő-dolomit sziklahegyén épült bazilika kimagaslik környezetéből, a város legismertebb jelképe, ugyanakkor a Várhegy legfiatalabb építménye, mely 1822 és 1869 között épült klasszicista stílusban Pach János, majd Hild József irányításával. 1856-ban szentelték fel, a király jelenlétében, Liszt Ferenc vezényelte az erre az alkalomra komponált Esztergomi mise című művét.

Párkány felőli, nyugati homlokzat

A jelenlegi bazilika kissé északabbra áll az egykori Szent Adalbert-székesegyház helyétől, melyet még Szent István építtetett , majd III. Béla építtetett újjá (ekkor készült a Porta Speciosa - Szép Kapu- melynek makettje a múzeumban megtekinthető). Sajnos a török megszállás alatt felrobbantották, ennek ellenére tetőtlen, sérült falai az 1820-s évek elején még álltak.

A mai Bazilika a Várhegy közepén áll. Északi tornya mellett található Szent István lovas szobra. Ezen a tájon állt Géza fejedelem palotája, ahol István király született, valamint a Géza fejedelem által építtetett Szent István vértanú templom, ahol ezer évvel ezelőtt Szent Istvánt megkoronázták.

2001. augusztus 15-én avatták fel itt Melocco Miklós István király megkoronázását ábrázoló milleneumi emlékmnűvét.

A székesegyház legismertebb homlokzata a keleti, melynek háromszögű oromzatát 8 db 22 m magas korinthoszi oszlop tartja. Ehhez két, 57 m magas harangtorony csatlakozik árkádokkal.

Téli táj vonatból

Brueghel egész éjszaka festett

Így marad minden az emlékezet

verőfénye sem tudja 

fölengesztelni többé a dérverte

sarjúrendeket sem az ágak 

merev-madárláb szigorát

Ezek a varjak

már föl sohasem repülnek a 

szakállas huzalokról

Egy elsuhanó peronon

még láttam a borostás képű

parasztok s a kubikgödör jegén a 

csicsonkázó gyermekek megfagyó

leheletét Aztán egy kéz - talán

a mesteré éppen - befüggönyözte

az ablakot

Kányádi Sándor verse

És egy Váczi Eszter dal, az Így utazom... szintén a vonatból kinézve...