Szeptemberi túra a Pilisben

A Pilis pálos kolostorromjait szerettük volna sorra járni, de be kellett látni, hogy az egy hosszabb lélegzetű túra lenne, így csak egyet néztünk meg Pilisszentkereszt dél-nyugati szélén. A  kb 12 km-s túrát 4 óra alatt tettük meg. Pilisszentkereszten  a Pataksor utca elején parkoltunk le, majd a  Dera patak mentén indultunk északi irányba a zöld turista jelzésen.

Pilisszentkereszt Budapesttől mintegy 30 km-re északra található 2200 lelket számláló hegyi falu, mely a Pilis dolomittömbjét és a Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű vonulatát kettészelő völgyben fekszik.                                              A törökdúlás után elnéptelenedett falut a XVIII. század derekán szlovák és német telepesek keltették újra életre.

A római korban hadiút vezetett a falu határában, melyet a későbbi korokban  is használtak:a  tatárok betörésekor a budai királyi udvar ezen az útvonalon keresztül menekült Visegrádra. Ennek egy részén vezet most a zöld turista jelzés! A település szlovák neve Mlynky, azokra a malmokra utal, melyeket a szerzetesek honosítottak meg a 12. század végén.

Kb 800 méter után balra fordultunk egy fás liget felé, mivel sejtettük, hogy itt található a Klastrom kert, mely egy kis  történelmi utazást jelentett a múltba.

Sajnos nem sok maradt meg a középkori Magyarország  leggazdagabb és legbefolyásosabb, királyi alapítású,  eredetileg ciszterci kolostorából, mely a  tíz legközismertebb magyarországi középkori művészettörténeti emlék egyike. Feltárása 1967-1984 között zajlott és még a mai napig is tart. Körbejárva a feltárás helyszínét, érdemes elolvasni a hozzá kapcsolódó történelmi eseményeket.

Egy kis történelem……

A feltárt falpillérkötegeket  ma fa házikók védik   Alaprajz Gertrudis síremléke szökőkút

Szent István király bencés kolostorokat alapított országában, ezek egyike feküdt ezen a területen. Erről a bencés kolostorról a mai egyháztörténetben nem maradt fenn adat, csak az 1967-es ásatások során előkerült leletek bizonyítják, hogy valaha létezett. A későbbiek során a falu áttelepült, a kolostort szerzetesei elhagyták, csak romjai maradtak meg. Ennek a kolostornak a területét adományozta III. Béla  a ciszterci rend tagjainak, hogy ott kolostort építhessenek. A kolostor alapításának pontos időpontja 1184. május 27., anyaegyháza a Franciaországban lévő Acey ciszteri monostor. Az építők az  Acey-ban ma is középkori állapotában megcsodálható templommal teljesen megegyezőt építettek az új helyen. A Szűz Mária tiszteletére emelt templom 60 méter hosszúságú, háromhajós épület volt. A kerengő a templom építésével  párhuzamosan, a 13. század első évtizedeiben épült. Bordás keresztboltozatait falpillérkötegek hordozták, amelyeket változatosan díszített fejezetcsoportokkal láttak el. A déli kerengőszárnyból nyíló nyolcszögű kútház a 13. századi magyarországi művészet legnagyobb kútépítménye volt. A kolostor külön érdekessége, hogy 1213. szeptember 28-án a közelben ölték meg a lázadó urak II. Endre meráni hitvesét, Gertrúd királynét. Az eseményt Katona József Bánk bán című drámája  tette ismertté. A királynét e kolostorban temették el. Gertrúd királyné síremléke az előkerült faragványok alapján feltehetően az 1230-as években készült, és szintén a francia művészethez, a reimsi kőfaragó műhelyhez kapcsolható . A szarkofág 1990 óta a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményében található. Valószínűsíthető, hogy síremlékét leánya, a későbbi Szent Erzsébet és férje, Lajos türingiai őrgróf rendelték, és magyarországi látogatásukkor – 1222-ben – Erzsébet felkereste édesanyja sírját. IV. Béla 1250-ben egyéb juttatásokkal együtt e kolostort is a pálosoknak, azaz a fehér barátoknak, a szent kereszt reme­téinek engedte át.  Az egyedüli magyar rend alapítója, Özséb (Eusebius) Pőrzse esztergomi kanonok a patacsi (Pécs mellett) és a pilisi hegyek között élő remetékkel egyesülve Remete Szent Pál rendje elnevezéssel itt alapította meg az úgynevezett Pilisszentkereszti Rendházat, a pálosok első rendházát. A kolostor a török időkig állt, 1526-ban megsérült, majd az 1540-es években teljesen elpusztult.A török uralom idején a lakóhelyét hátrahagyva menekülő pilisszentkeresztiek helyére a XVIII. században szlovák és kisszámú német család érkezett. A régi kolostor köveit széthordták az építkezésekre.

A Klastromkerttől nyugatra kb 100 m-re található a Klastrom kút forrás, ahová ma is jönnek vízért a környékbeliek. A szerzetesek ennek a forrásnak a vizét vezették monostorukba.

Ezenkívül egy tábla állít emléket egy 1888-as kirándulás emlékének, amikor Téry Ödön és Thirring Gusztáv ezen a helyen megpihenve határozták el egy turista egyesület megalapítását.






Utunkat innen a Pilis hegy alatti földek galagonyával és főként csipkebogyóval tarkított mezőjén folytattuk. Az út a Háromforrás-völgyben vezet, a Hutai-úti telep nyaralói mellett. Valamikor itt vezetett Hutára a kocsiút. (1700 –s években a mai Pilisszentlélek területén működött üveghuta).




A kerítések végénél csatlakozik be a faluból feljövő köves út. Itt nyugati irányban kiválik egy jelzetlen, de jól kijárt ösvény a Vaskapu nevű lyukas sziklaalakzathoz, szép kilátással a dobogókői gerincre.

Továbbhaladva a zöld jelzésen kb 500 m múlva érkeztünk a zarándokhelyként is nyilvántartott Mária-pad elnevezésű csomóponthoz. Itt meg lehet pihenni, vannak padok és egy fa esőház is. A piros kereszttel jelzett ösvényen folytattuk utunkat, mely nyugati irányban a Vaskapu-völgy kőtörmelékes szurdokába vezetett. Lelassított bennünket a mély, kőfolyásos szűk völgy, melyből  később északi irányba fordul a turistaút s mintegy 200 méternyi szintkülönbséget leküzdve  bukkantunk rá a Pilis tetőre vezető műútra. Nem mentünk fel idő hiány miatt, de azt olvastam, hogy az 1970-s években épült katonai objektum elhagyott épületei nagyon elcsúfítják.

A műútról hamar letértünk a zöld jelzést követve északi irányban a Hunfalvy útnak nevezett ösvényre. Ez a turista út szakasz Hunfalvy Jánosról (1820-1888), a geográfia első magyar professzoráról lett elnevezve. A Két-bükkfa-nyereg felé tartó útról kb félúton nyugati irányba vezet átjáró a Pilis-nyereg (545m) csomóponthoz, pihenőhelyhez, illetve egy másik lejárat a Fekete-kő mészkőormának kilátópontjára. Ez utóbbiról pompás panoráma nyílik Pilisszentlélek medencéjére. Veszélyes helyként jelölik, de a Pilis egyik legszebb pontja.

A Két-bükkfa-nyereg (580m) a Pilis és a Visegrádi- hegység „hágója”, legmagasabb kapcsolódási pontja. Ma műutak kereszteződése, parkolója túrák kiindulópontja. Most túra kerékpáros verseny zajlott itt éppen, sűrűn hagytak le bennünket a köves ösvényeken! Régen a tisztáson két hatalmas bükk állt, innen kapta a nevét. Észak-dél irányban itt halad át a Római út, ezen folytattuk utunkat a zöld jelzésen déli irányban. Egy-egy lekoptatott részen jól lehetett látni a  régi kövezést. Még a Mária-padi becsatlakozás előtt, jobb oldalon található az Ördöglyuk 10 méter mély aknaszerű nyílása, kb 100 m hosszú feltárt járatrendszer található itt a mélyben.

Innen újból a Hármasforrás-völgyben folytattuk utunkat,  vissza a faluba. Útközben a Pilis tetőről induló sikló ernyősökben gyönyörködtünk, akik itt, a Pilis alatti földeken landoltak.

Felüdülés volt a sok gyaloglás után beülni a Fő utca 28. szám alatt található Hilda Cukrászda udvarába ahol igazán nagy választékot találtunk süteményekből, fagyiból. Több évre visszamenően ország torta, ezenkívül gluténmentes sütemény is volt legalább 3 féle. Érdemes rákeresni a Facebook oldalukra.


/http://terkep.turistautak.hu/