Esztergomi Vármúzeum

A Bazilikától déli irányban található a Vármúzeum.

 A Várhegy fennsíkjának déli részén még István király kezdte meg a királyi palota építését. 

A királyi várpalota fénykorát III. Béla uralkodása alatt (1172-96) érte el, aki a korábbi épületeket lebontatta, s ezek romjaira építtette a legalább 3 szintes lakótornyot, kápolnát és az ezeket kiszolgáló épületeket. 

IV. Béla a tatárjárás után a királyi székhelyet végleg Budára helyezte át és Esztergom 1256-ban az érsekek kizárólagos birtokába került. 

Mátyás király idejében Vitéz János érsek (1465-72) a középkori királyi palota  átalakításával pompás reneszánsz érseki palota kiépítését kezdte meg. Érseksége alatt a palota európai rangú kulturális központtá vált, könyvtára Mátyáséval vetekedett. Ebből a korból valók a kápolna és a lakótorony freskói valamint  a Vitéz terem freskói melyek a reneszánsz kor hét erény szimbólumát ábrázolhatták, melyek közül ma is látható a Bölcsesség, a Mértékletesség, az Erő és az Igazságosság jelképe, az elpusztult részen lehettek a Hit, Remény és Szeretet jelképei.

1543-ban foglalta el először a török a várat, az esztergomi érsekek székhelye ettől kezdve a 19. század elejéig Nagyszombat lett. 1683-ig tartó török uralom és a folyamatos ostrom romossá változtatta  a csodás középkori épületeket, a harcok során a romokat földdel feltöltve ágyúállásnak használták, a földszinti termekből kazamatákat alakítottak ki. Romos maradványi jó részét az új székesegyház építésekor bontották el. 

Egészen az 1930-s évekig a föld alatt rejtőztek III. Béla palotájának romjai, 1938-ban adták át a nagyközönségnek a feltárt palota helyreállított részeit, amely azonban a mai kutatások szerint  nem a palota volt, hanem a királyi család magánlakosztálya.

És ezzel még nem értek végett a meglepetések, már ami a Várhegy régészeti feltárását illeti. A feltárt királyi palota és a Bazilika között egy hatalmas, támpilléres fal áll, a Mária Terézia által az  1700-s évek elején építtetett kaszárnya. Középkori rajzok viszont itt ábrázolták Vitéz János csodás késő-gótikus vörösmárvány Dunára néző árkádos erkélyfolyosóját, amit az 1979-ben megkezdett falkutatások igazoltak is. Valószínűleg a vár ezen részén volt III Béla trónterme és a Vitéz János palota.

Sajnos a Várkápolna a nyáron nem volt látogatható, lentről a Vízivárosból csodáltuk a magyar koragótika legszebb emlékének rózsaablakát.

A Várkápolna építése III Béla idején kezdődött, de csak 1200 körül fejeződött be. Első festésének oroszlános ábrázolása bizánci hatást mutat, az 1938-ban felfedezett oroszlános vezéri totemállat motívummal sokfelé találkozhatunk, pl a régi királyi városrész felújított utcakövén.

A felújított lakótorony tetejéről szép kilátás nyílik, pl a Szent Tamás hegyre, vagy a város kis utcáira, panzióira.

A Vármúzeum bejáratánál egy kávézó-süteményező található, a Bazilika teljes bejárása után jólesett itt megpihenni és így végigjárni a múzeum épületeit, udvarát. Talán a legérdekesebb a várhegy történetét bemutató lakótorony volt, egy kis tájékoztató füzetke segítségével próbáltunk eligazodni a termeken, néha jól jött volna egy kis segítség. Érdemes előre felkészülni a hely látnivalóiból és egy kevés történelmi áttekintés sem árt.

A következő kiállítások láthatók a Vármúzeumban:
Esztergom Évszázadai - az esztergomi várhegy és a vár története
Vas és arany - díszfegyverek a MNM gyujteményébol
Dénártól a Forintig - Fejezetek a magyar pénzverés történetébol
Kőtár - Lapidarium

Esztergomi Bazilika még mindig...

Látkép a kupola körerkélyéről, a Dunán átívelő új híd és Párkány egy része a szlovák oldalon.

 Ha körbesétáltunk kívül és megnéztük belül is a bazilikát, akkor még nem láttunk mindent! Menjünk le a templom alatti óegyiptomi stílusban épült kör alakú sírboltba, mely az esztergomi érsekek temetkezési helye.

1991-ben ide kerültek Mindszenty József hercegprímás földi maradványai is, mely előtt II. János Pál pápa is imádkozott.

Idekerültek a régi Szép Templomból megmaradt középkori síremlékek, köztük Vitéz János, Mátyás király kancellárjának gazdag faragású sírfedlapja is.

A templom kereszthajójának jobb oldalából nyílik a Főszékesegyházi Kincstár, a magyar egyházi kincsek leggazdagabb gyűjteménye, köszönhetően annak is, hogy a török megszállás elől sikerült elmenekíteni. Középkori ötvös és textilművészet számos remeke található itt, pl az Árpád-kori koronázási kereszt (erre tették le az esküt a magyar királyok), vagy a legszebb magyar gótikus kehely 1440 -ből.

A kupola körerkélyére fel lehet menni (legalábbis nyáron fel lehetett!), nem kevés lépcsőt végigjárva!!! keskeny csigalépcsőkön haladva, de ha felérünk , pompás látványban lehet részünk!

Esztergomi Bazilika belseje

A bazilika teljes megnevezése "A Mennyekbe Felvett Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Bazilika" a magyar katolikus egyház vezetőjének, a prímás-érseknek a székesegyháza.

A főoltára felett látható Mária mennybevitele című oltárkép a világ legnagyobb (13,5x6,6 m) egyetlen vászonra festett oltárképe, Michelangelo Grigoretti, velencei művész munkája.

Szent Adalbert, prágai vértanú püspök (997-ben porosz földön halt meg) a magyar királyi udvarban is megfordult, az Ő tiszteletére szentelték fel 1010-ben a Szent István király által építtetett főtemplomot, melynek romjain épült fel a ma látható bazilika, mely szintén viseli a szent nevét,  oltára a jobb oldalon található. Mellette pedig egy különlegesség: Szent István egy bizánci ikonon, a konstantinápolyi pátriárka ajándéka abból az alkalomból, hogy 2000-ben a keleti ortodox egyház szentjei közé emelte királyunkat.

A bal oldali oldalkápolna pedig az egyik legszebb reneszánsz műemlékünk, még az eredeti főszékesegyház épen maradt kápolnáját 1600 darabra szétszedve szállították ide és építették be. 1507-1519 között Bakócz Tamás prímás építtette süttői vörös mészkőből, oltára carrarai márvány, ezüst foglalatú csodás kegyképpel.

Érdemes pénztárból vagy a Prímás Pincében lévő turisztikai központból egy ingyenes brosúrát elhozni, a bazilika belsejét ábrázoló rajz segítségével megtekinteni az egyes oltárokat, hisz sok magyar szent ereklyéje található itt. A Bazilikáról még több itt olvasható és nézhető.

Esztergomi Bazilika

Régi vágyam volt egy esztergomi kirándulás, tavaly nyáron végre ellátogattunk ide. A borús, esős július végi hét kedvezett a városnézésnek. Napokon át sétálgattunk a kisváros több, mint ezer év történelmével átitatott utcáin. Igazi nemzeti-történelmi ékszerdoboza az országnak, hihetetlen gazdag múlttal, a jelene viszont néha kiábrándító és érthetetlen. Élvezetes szellemi időutazás végigsétálni és végigolvasni a múlt idők eseményeit, elmerengeni a történelem alakulásán...

Visegrád felől érkezve két hatalmas háztömb - régi kanonoki épületek - között halad fel az út a Bazilikához, az ország legnagyobb templomához, mely 118 m hosszú, 48 m széles és 100 m magas, alapfalai 18 m vastagok. Európában csak a római Szent Péter és a londoni Szent Pál katedrálisok előzik meg. 

A fizetős parkolóból gyalog a Sötétkapunak  nevezett alagúton  át a bazilika dombja alatt fekvő felújított Prímás Pincébe sétálhatunk. www.primaspince.hu

A 3700 m2-s pincerendszer tereiben Turisztikai és Borkulturális központ, valamint étterem, kávézó található. Innen egy üveglifttel juthatunk fel a bazilika oszlopcsarnoka elé.

A Prímás Pincével szemben a Szent Adalbert Konferenciaközpont és Szálloda megújult épületegyüttese található. A Hild József által tervezett Szeminárium a II. világháború után a honvédségé lett, majd szovjet katonai kórházként is üzemelt. www.szentadalbert.hu

CAPUT, MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE

FEJE, ANYJA ÉS TANÍTÓJA A MAGYAR EGYHÁZAKNAK

olvasható arany betűkkel a korinthoszi oszlopok felett.

A Várhegy mészkő-dolomit sziklahegyén épült bazilika kimagaslik környezetéből, a város legismertebb jelképe, ugyanakkor a Várhegy legfiatalabb építménye, mely 1822 és 1869 között épült klasszicista stílusban Pach János, majd Hild József irányításával. 1856-ban szentelték fel, a király jelenlétében, Liszt Ferenc vezényelte az erre az alkalomra komponált Esztergomi mise című művét.

Párkány felőli, nyugati homlokzat

A jelenlegi bazilika kissé északabbra áll az egykori Szent Adalbert-székesegyház helyétől, melyet még Szent István építtetett , majd III. Béla építtetett újjá (ekkor készült a Porta Speciosa - Szép Kapu- melynek makettje a múzeumban megtekinthető). Sajnos a török megszállás alatt felrobbantották, ennek ellenére tetőtlen, sérült falai az 1820-s évek elején még álltak.

A mai Bazilika a Várhegy közepén áll. Északi tornya mellett található Szent István lovas szobra. Ezen a tájon állt Géza fejedelem palotája, ahol István király született, valamint a Géza fejedelem által építtetett Szent István vértanú templom, ahol ezer évvel ezelőtt Szent Istvánt megkoronázták.

2001. augusztus 15-én avatták fel itt Melocco Miklós István király megkoronázását ábrázoló milleneumi emlékmnűvét.

A székesegyház legismertebb homlokzata a keleti, melynek háromszögű oromzatát 8 db 22 m magas korinthoszi oszlop tartja. Ehhez két, 57 m magas harangtorony csatlakozik árkádokkal.