Kerék Imre: Álmosító nappalok

Vacognak a táj jegenyéi,

lombjuk sűrű sárba pereg.

Ömlik a fölborított égi

üstből gyöngyszürke permeteg.

November. Az ősz rőzselángja

kilobbant, csak néhány bokor

tüntet, piros bogyóit rázva.

Rét, erdő ködben fuldokol.

A kisváros is ködbe süllyedt,

fölötte felleg-sereget

hajkurászgat a szél. Szemünket

könnyesre csípi a hideg.

Egy-egy feketerigó billeg

a parkok kimarjult gyepén,

ahogy jobbra-balra tekinget:

szemében tétova remény.

Álmosító nappalok úsznak.

Csak a ködlámpák villogó

fénye sugárzik: földi csillag,

míg mindent beterít a hó.

L'adieu

  

 Apollinaire :  L’adieu

J’ai cueilli ce brin de bruyere

L’automne est morte souviens-t’en

Nous ne nous verrons plus sur terre

Odeur du temps brin de bruyere

Et souviens-toi que je t’attends.

Búcsú

Letéptem ezt a hangaszálat

Már tudhatod az ősz halott

E földön többé sose látlak

Ó idő szaga hangaszálak

És várlak téged tudhatod.
(ford: Vas István)

L’adieu     -    Vas István emlékének

Letéptem ezt már tudhatod

az ösvény itt sötétbe téved

a rím tudja a mondatot

halott az ősz és várni téged

és várni itt a fák alatt

a Dunakorzó gesztenyéi

kis Lou egy levél sem marad

fekete-fehérre cseréli

az ősz az ősz a nyár hevét

kialszik minden nemsokára

a víz elfolyó messzeség

az ősz halott hó hull a fára

levert diófa bánata

az öröm ráadás a jajra

mi volt csak volt idő szaga

a szót sincs ami visszacsalja

az éj leszáll a rúd mihez

a csillagok vannak kikötve

halott az ősz a hó neszez

többé sose és mindörökre

(Imre Flóra)

Árpádházi Szent Erzsébet

Ma van az ünnepe kedvenc szentemnek.

Íme néhány idézet és kevésbé ismert momentum Szent Erzsébetről.

Apja II. Endre magyar király, anyja Merániai Gertrudis, őket a Bánk bán-ból ismerhetjük.

Erzsébet 1207-ben született Magyarországon, nagy valószínűséggel Sárospatakon.

Érdemes ellátogatni Sárospatakra és a vártól nem messze lévő Szent Erzsébet templomot megnézni. A templom előtt látható az Árpádkori kis rotunda maradványa, ahol valószínűleg megkeresztelték, valamint egy bronz szoborcsoport, Varga Imre alkotása, amely Erzsébetet ábrázolja férjével, ugyanis egyszer hazalátogatott Thüringiából – ezt a sárospataki plébános atya is megerősítette, amikor meglátogattuk a templomot.

„A női szív összes bájaival és vonzalmaival s a középkor mély kereszténységének szigorával, változatos fiatal élet varázsával s az égbe emelkedő erény érettségével lép elénk. 13 évvel már hitves, 19-el özvegy, 24 évvel halott lett Erzsébet, a kereszténység öröme és dicsősége. A keresztény asszony-ideál, szent Ferenc „nővére”, Fra Angelico ecsetjének alakja, „spectaculum mundo et angelis”.”         

 -írta Prohászka Ottokár 1928-ban Erzsébetről.

„…királylány volt és fejedelemasszony. S szerelmes asszony is volt: egy 13. századi Júlia, s férje  Lajos méltó Rómeó volt mellette, egy olyan században amikor még alig ismerték ezt az érzést, s ha ismerték is, szégyennek számított. A házasságok politikai, hatalmi és gazdasági okokból, a szülők elhatározásából jöttek létre. Őt is 3 éves korában vitték messzi földre, jövendő családja körébe.

Kettőjük szíve édes szeretetben úgy egyesült egymással, hogy nem voltak képesek sokáig megválni egymástól, s magyar vérének szenvedélyével ezerszernél is többször szájon csókolta őt.”

„Amikor férje meghalt, azt mondta: Uram, Istenem, számomra most már az egész világ meghalt, s sírva kiáltozva őrültként rohangált a teremben, s senki sem tudta megnyugtatni.”

/az idézetek egy régi Új Emberből valók/

 A sárospataki templom  nagyon szép, az ország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemploma, egy ereklyetartó található itt, üveghengerben csontszilánk és egy brokát darab Erzsébet köntöséből (csontjait a reformáció alatt kiszórták a marburgi dómban őrzött koporsóból). A templomba a mellette lévő Szent Erzsébet házban kell kérni a belépőt, egyébként zárva van. A Szent Erzsébet házban van egy szép képzőművészeti kiállítás Erzsébetről, igazán segít ráhangolódni az ő életére.

1231-ben hal meg, 1235 pünkösdjén  avatják szentté, s ezért újították fel Patakon a pünkösdi Szent Erzsébet ünnepségeket újból.

1236-ban kerül sor földi maradványainak oltárra emelésére, amelynek egykorú feljegyzések szerint mintegy 1,2 millió ember volt tanúja.

S ha már Szent Erzsébet nyomán járunk, érdemes elmenni Kassára és megnézni a Szent Erzsébet dómot. Többek között  itt található II Rákóczi Ferenc és társai sírja (1906-ban került ide),  valamint az 1474-77-ből származó Szent Erzsébet főoltár, ami Közép-Európa egyik legnagyobb hármas szárnyú későgót festett faoltára.

Szent Erzsébet jelmondata:

"Szeretteim, legyetek az igének cselekvői és nem csupán hallgatói." Jakab 1,22