Esztergomi Vármúzeum

A Bazilikától déli irányban található a Vármúzeum.

 A Várhegy fennsíkjának déli részén még István király kezdte meg a királyi palota építését. 

A királyi várpalota fénykorát III. Béla uralkodása alatt (1172-96) érte el, aki a korábbi épületeket lebontatta, s ezek romjaira építtette a legalább 3 szintes lakótornyot, kápolnát és az ezeket kiszolgáló épületeket. 

IV. Béla a tatárjárás után a királyi székhelyet végleg Budára helyezte át és Esztergom 1256-ban az érsekek kizárólagos birtokába került. 

Mátyás király idejében Vitéz János érsek (1465-72) a középkori királyi palota  átalakításával pompás reneszánsz érseki palota kiépítését kezdte meg. Érseksége alatt a palota európai rangú kulturális központtá vált, könyvtára Mátyáséval vetekedett. Ebből a korból valók a kápolna és a lakótorony freskói valamint  a Vitéz terem freskói melyek a reneszánsz kor hét erény szimbólumát ábrázolhatták, melyek közül ma is látható a Bölcsesség, a Mértékletesség, az Erő és az Igazságosság jelképe, az elpusztult részen lehettek a Hit, Remény és Szeretet jelképei.

1543-ban foglalta el először a török a várat, az esztergomi érsekek székhelye ettől kezdve a 19. század elejéig Nagyszombat lett. 1683-ig tartó török uralom és a folyamatos ostrom romossá változtatta  a csodás középkori épületeket, a harcok során a romokat földdel feltöltve ágyúállásnak használták, a földszinti termekből kazamatákat alakítottak ki. Romos maradványi jó részét az új székesegyház építésekor bontották el. 

Egészen az 1930-s évekig a föld alatt rejtőztek III. Béla palotájának romjai, 1938-ban adták át a nagyközönségnek a feltárt palota helyreállított részeit, amely azonban a mai kutatások szerint  nem a palota volt, hanem a királyi család magánlakosztálya.

És ezzel még nem értek végett a meglepetések, már ami a Várhegy régészeti feltárását illeti. A feltárt királyi palota és a Bazilika között egy hatalmas, támpilléres fal áll, a Mária Terézia által az  1700-s évek elején építtetett kaszárnya. Középkori rajzok viszont itt ábrázolták Vitéz János csodás késő-gótikus vörösmárvány Dunára néző árkádos erkélyfolyosóját, amit az 1979-ben megkezdett falkutatások igazoltak is. Valószínűleg a vár ezen részén volt III Béla trónterme és a Vitéz János palota.

Sajnos a Várkápolna a nyáron nem volt látogatható, lentről a Vízivárosból csodáltuk a magyar koragótika legszebb emlékének rózsaablakát.

A Várkápolna építése III Béla idején kezdődött, de csak 1200 körül fejeződött be. Első festésének oroszlános ábrázolása bizánci hatást mutat, az 1938-ban felfedezett oroszlános vezéri totemállat motívummal sokfelé találkozhatunk, pl a régi királyi városrész felújított utcakövén.

A felújított lakótorony tetejéről szép kilátás nyílik, pl a Szent Tamás hegyre, vagy a város kis utcáira, panzióira.

A Vármúzeum bejáratánál egy kávézó-süteményező található, a Bazilika teljes bejárása után jólesett itt megpihenni és így végigjárni a múzeum épületeit, udvarát. Talán a legérdekesebb a várhegy történetét bemutató lakótorony volt, egy kis tájékoztató füzetke segítségével próbáltunk eligazodni a termeken, néha jól jött volna egy kis segítség. Érdemes előre felkészülni a hely látnivalóiból és egy kevés történelmi áttekintés sem árt.

A következő kiállítások láthatók a Vármúzeumban:
Esztergom Évszázadai - az esztergomi várhegy és a vár története
Vas és arany - díszfegyverek a MNM gyujteményébol
Dénártól a Forintig - Fejezetek a magyar pénzverés történetébol
Kőtár - Lapidarium