ősz

ősz

2011. december 22., csütörtök

Gyarmathy Irén: Jöjj el, Karácsony!


Hordozlak magamban egész évben,
sokszor rád gondoltam nyári éjben,
eszembe jutottál reggel, délben,
álmomban, ébren, nyárban és télben.

Néztelek kitágult gyermekszemmel,
hallgattam mit üzensz, figyelemmel,
siettem hozzád, mint kicsi diák,
ahányszor jöttél, szebb lett a világ.

Vártalak később, hogy felnőtt lettem,
s az ajándékot már magam vettem
kicsinek, nagynak, ifjúnak, vénnek:
szívemből tisztán szárnyalt az ének.

Várlak még ma is, karácsony, drága,
apró gyermekként a szemem tárva,
szívemből ma is szárnyal az ének,
tisztán ragyogsz, bár múljanak évek.

Szívemben voltál, szüless meg mára,
minden embernek karácsonyára,
s maradj velem, míg múlnak az évek:
Jöjj el, Karácsony! - úgy várlak, kérlek.

3 megjegyzés:

  1. Nagyon megható, és szép! Számomra azért is megható, mert évekig nem tudtuk ünnepelni igazán a karácsonyt, édesanyám évekkel ezelőtt december 25. én ment el közülünk, ezseveszett gyorsasággal! Ma már az unokák csillogó szeme, várakozása enyhít ugyan rajta, a fájdalmat lassan felváltja a fájó emlékezés. Most kezdek magamhoz térni, bár sose fogom megérteni, miért pont szent karácsony napján szólította magához az Úr. Biztos nagy szükség volt rá odafönt!
    Szeretettel kívánok Neked és családodnak boldog , békés karácsonyt!

    VálaszTörlés
  2. Kedves Éva! Nagyon szomorú, hogy így történt, nem könnyű ezt megérteni... Áldott karácsonyt kívánok Nektek!

    VálaszTörlés
  3. Áldott, Békés, Boldog Karácsonyt!

    VálaszTörlés