ősz

ősz

2011. október 24., hétfő

Pilinszky János: Őszi vázlat


A hallgatózó kert alól
a fa az űrbe szimatol,
a csend törékeny és üres, 
a rét határokat keres.

Riadtan elszorul szíved,
az út lapulva elsiet,
a rózsatő is ideges,
mosollyal önmagába les:

távoli, kétes tájakon
készülődik a fájdalom.


2 megjegyzés:

  1. Csodálatosan szép,köszönöm!!!A fotók és a vers is.♥

    VálaszTörlés
  2. Napokon át ennek a versnek a rímei, dallama volt a fejemben...

    VálaszTörlés