ősz

ősz

2011. március 9., szerda

Hamvazószerda



Hamvazkodjál hívő lélek,
mert porba tér ez az élet.
Akármennyit örvendeznél,
ne feledd, hogy porból lettél.

Hamvazkodjál, te dúsgazdag:
mert javaid cserben hagynak.
Évek szállnak, és maholnap
átadod mind földi pornak.

Hamvazkodjál, szegény ember,
viseld sorsod türelemmel:
Hamu hull a gyötrelemre
s irgalom a hű szívekre.




Örömeink mind elmúlnak,
könnyeink is porba hullnak.
Boldogok, kik megjavulnak,
hamu szaván megindulnak.

Ó, ki tested meggyötörted
s a Golgotán összetörted.
Adj nekünk is töredelmet,
testünk ellen győzedelmet. 
(Sótári Énektár 1693)




"Por és hamu vagyunk - de Isten alkotása, szeretetből, szeretetre.
Por és hamu vagyunk, semmiség, amelyet betölt a végtelen,
halál, amely az életet hordja a méhében, 
látszólagos hiábavalóság,
amely az egyetlen értelmes és maradandó tevékenységre ad lehetőséget:
a szeretetre, 
múlandó életünkben éppúgy, mint az örökkévalóságban."
(Lukács László)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése