Orosz krémes

Ez egy elegáns, szalalkálival készülő négylapos sütemény. Érdemes 1-2 nappal korábban elkészíteni, hogy megpuhuljon és könnyen szeletelhető legyen a vendégfogadásra.

Orosz krémes

Hozzávalók: 7 dkg zsír, 7 dkg porcukor, 1 tojás, 1 csomag Dr Oetker szalalkáli (15 gr), 40 dkg sima liszt és kb 1-1,5 dl tej

Elkészítése: A szalalkálit kb fél dl tejben feloldjuk. A zsírt és a porcukrot fakanállal habosra keverjük, majd a többi hozzávalóval együtt összegyúrjuk. A tejből annyit kell használni, hogy könnyen nyújtható tésztát kapjunk. Ezután 4 részre osztjuk, egyenként kinyújtjuk.  Sütőtepsi hátulját belisztezzük és ezen sütjük ki egymás után a lapokat.  Sütés 180 fokon kb 10-15 perc egy lap.

Töltelék: 3 dl tejet és 2 evőkanál réteslisztet sűrűre felfőzünk. 20 dkg margarint 7 dkg porcukorral habosra keverünk és ha kihűlt a főtt krém, hozzákeverjük. Végül valamilyen zöld színű aromát adunk hozzá: pl őszibarack vagy mandula. A krémet 3 részre osztjuk és megkenjük vele a lapokat. A tetejét porcukorral megszórjuk.

Báthory László pálos szerzetes és a Jordánszky kódex

Boldog Báthory László pálos szerzetes emléknapja van ma.  Egyes források szerint Nyírcsászáriban született 1420-ban.

 (Ebben a kis nyírségi faluban 1999-ben a világon elsőként szenteltek templomot Pio atyának, a szent életű olasz kapucinus szerzetesnek. )

Báthory Lászlónak tulajdonítják az egyik első magyar bibliafordítást, amely 1520 körül kézzel írott kódexként már megvolt. Ezt ma Jordánszky –kódexnek nevezik. Eredete ismeretlen, 1782-ben bukkan fel először, napjainkban az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzik. 

Először nyomtatásban 1888-ban jelent meg. Ennek hasonmás kiadása pedig 1984-ben a Helikon Kiadónál látott napvilágot. Ezek a fotók erről a hasonmás kiadásról készültek.

Az akkori  ismertetőben olvastam, hogy a  középkori magyar kódexanyagnak több mint 99 %-a elpusztult. Ennek tükrében igencsak értékes ez a darab. 

Tudni kell, hogy ez nem volt teljes körű fordítás. Az első teljes Biblia fordítást 1590-ben Vizsolyban nyomtatták – Károlyi Gáspár fordításában. A katolikus egyházban ma használatos fordítás 1626-ban jelent meg Káldy György jezsuita fordításában.

Arthur Miller: PILLANTÁS A HÍDRÓL

 /View from the Bridge, 1955)

A Kecskeméti Kamaraszínházban játszott új darabot néztük meg. Ajánlom mindenkinek, bár nem könnyed szórakozás, de mindenképpen tartalmas és jó előadás volt. Ugyan a darabot már nem biztos, hogy lenne türelmem elolvasni, sokkal kényelmesebb volt így megnézni.

Különösen ajánlható férfi partnerrel megnézni, van 6 aktív szereplő, mozgalmas és indulatokkal teli cselekmények. Azt olvasom az ajánlóban is, hogy Miller számára a színpad az indulat színtere. Különösen a főszereplőt alakító Sirkó László játékában lehetett ezt látni. Mivel a színpad és a nézőtér is kicsi, így elég közel vannak a szereplők ahhoz, hogy lássuk mekkora energia egy ilyen figurát megformálni.
Érdekesség volt, hogy az egyik jelenetben rendesen esett az eső,( először azt hittük, hogy csőtörés van), ötletes megoldás volt.
A férjem hazafelé feltett egy jó kérdést: miért ez a címe? Kicsit zavarba hozott vele, de talán azért mert a család a Brooklyn híd közelében lakik.

A történet röviden: valamikor az 1900-s évek közepén New York-ban játszódik. A főszereplő - Eddy - feleségével és nevelt lányával él itt. A konfliktust a kettejük kapcsolata okozza, a nevelőapa nem tudja elengedni a nevelt lányát, szenvedélye teljesen vakká teszi és ez vezet a végső tragédiához.

Az íróról érdekességként: Marylin Monroe volt a felesége a dráma írásakor.
Az íróról a Wikipédian lehet olvasni.

2001-ben Bubik István főszereplésével játszották a darabot Pécsen, erről is olvasható riport a színésszel az Új Ember régi számában.

Az izsáki határban

sétálgatva jellegzetes kiskunsági táj fogadja az embert. Itt igazán messze lehet nézni, ami jót tesz a monitor távolsághoz szokott szemünknek! Érdemes felnagyítani a fotókat!

 

Még megmaradt egy kevés a régi tanyavilágból, sajnos a tanyák jó része elhanyagolt, lakóik beköltöztek a közeli falvakba.

 Ha valaki szeretne "elnézelődni" régi tanyák környékén vagy esetleg a kiskunsági tájon, megteheti egy fiatal izsáki festő képein keresztül is.

www.nemethferenc.hu

Sokfelé látni szőlőültetvényeket,  a régi Izsáki Sárfehér fajta helyett azonban manapság egyre többen telepítenek új fajtákat is, mint pl Biancát. Kevesebbet kell permetezni, lehet szüretelőkombájnnal betakarítani  - ezek mind fontos szempontok a mai gazdasági helyzetben.

Egyre több az erdő, sokfelé akác és nyárfaerdők foglalják el a szőlő és gyümölcs ültetvények helyét. Nem könnyű a sokszor igen alacsony humusztartalmú homok talajok hasznosítása.

S hogy milyen a bor? Érdemes ellátogatni a Gedeon birtokra, melynek fiatal tulajdonosa több mint 60 ha-on gazdálkodik és saját borászati üzemében készülnek könnyed, alföldi borai.

www.gedeonbirtok.hu

Diós-mákos tekercs

Ez egy hibrid változata a bejglinek, mivel élesztő és sütőpor is kell hozzá.

 Diós-mákos tekercs

Hozzávalók: 60 dkg sima liszt, 5 dkg élesztő, 2 tojás sárgája, 18 dkg Rama margarin, 6 dkg porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 2 pohár 20%-s tejföl (2*2 dl), pici só, 1 csomag sütőpor, 1 evőkanál rum

A hozzávalókból tésztát gyúrunk,  majd 3 cipóban meleg helyen kelesztjük. Ezután kinyújtjuk, diós és/vagy mákos töltelékkel töltjük, feltekerjük, a tetejét tojássárgájával megkenjük. Sütés előtt még a tepsiben kb 1 órát pihentetjük. 3 tekercs lesz belőle, ami belefér 1 gáztepsibe.

Márai Sándor: Február

FEBRUÁR

Íme egy nagyon hosszú mondat a februárról, ahogy Márai látta. Elég lehangoló, talán  a 21. században már nem vagyunk ennyire kitéve a tél hidegének. A február számomra már inkább a várakozás: nemsokára itt a tavasz! A madarak is tavasziasan csicseregnek mostanában, ébred a természet, és ez jókedvvel tölt el! Az avart még nem mertem leszedni a virágoskertről, ki tudja? lehet még nagy fagy! Anyuék 1963-ban esküdtek, akkor február 23-án hatalmas hó és nagy hideg volt, néhány meghívott el sem tudott jönni az esküvőre!

„Ezek a hosszú februári éjszakák, mikor a kihűlt szobában felébredünk a szél vinnyogására, dideregve ülünk fel az ágyban, meggyújtjuk a kislámpát, rágyújtunk, megnézzük az órát – korábban virrad már, de nincs sok öröm benne, mert nappal is a tél odvában kucorgunk, betegségek, csőrepedések, füstölgő kályhák, elvégezetlen irodalmi és reménytelen, kedvetlen emberi feladatok között, rongyokba és prémekbe bugyolálva -, lila körmeinkre lehelünk, s eszünkbe jut, hogy megint elmúlt egy farsang, az ablakon kocogtat a hamvazó szerda jeges ujja, az öröm elillant és öregszünk." (A négy évszak című könyvből)

Most még gyönyörködhetünk a fák, bokrok kopasz szépségében: mennyi forma, mennyi ág és vessző és mindnek más az alakja, színe, kérge!

Fra Angelico

Az angyali üdvözlet, Prado, Madrid

Ezen a napon halt meg az egyik legnagyobb egyházi festő

Fra Angelico, 

domonkos szerzetes (1387-1455), világi nevén Guido di Pietro da Mugello. Ájtatos művei és szent élete miatt Angelico Beatonak is nevezik.

Fiesoleban és Firenzében a San Marco kolostorban volt szerzetes, melyeket freskókkal, oltárképekkel díszített. Reneszánsz szellem hatja át művészetét, vallásos kompozícióinak hátteréül a toszkániai és umbriai táj szolgál. Képein szent alakokat, eseményeket ábrázol mély áhítattal, lírai hangulatban, az érzések finom kifejezésére törekedve.

Szánjunk időt e csodálatos reneszánsz képek nézegetésére!

Orosz lekvár

Színházban voltunk, egy bizonyos szempontból ritka előadáson: kortárs orosz komédián. Nem mintha visszasírnám  a 90-s évek előtti időket, nagyon is nem, de a sok nyugati és amerikai kultúra után érdekes volt orosz darabot látni. A szerző Ljudmila Ulickaja, mai orosz írónő, több nemzetközi irodalmi díjjal, könyvei magyarul is kaphatóak. Viszont ez az első műve magyar színpadon.

Nekem tetszett az előadás, végig lekötötte a figyelmemet, szellemes párbeszédek és néhány jó színészi alakítás jellemezte. Legjobban a Makunyát alakító Horváth Zsuzsa tetszett. Érdekes volt a díszlet a rengeteg könyvvel, hatalmas könyvoszlopokkal.

Orosz lekvár: a kecskeméti Katona József  Színház előadása

„A címben emlegetett orosz lekvár egy kicsit olyan, mint a magyar narancs. Sokan várják tőle a megváltást, de hiába próbálkoznak, valahogy… nem sikerül igazán tökéletesre.”

„Ez a csehovi szellemben íródott tragikomédia egyrészt tisztelgés a nagy előd művei előtt, másrészt tiszteletlenül nyelvet ölt Csehovra és az egész orosz társadalomra. Ahogy a Három nővér vagy a Cseresznyéskert felesleges hősei életképtelenül téblábolnak egy letűnt kor romjai közt, úgy az Orosz lekvár szereplői is nehezen birkóznak meg a modern élet kihívásaival. Ulickaja annyi finom iróniával és öniróniával rajzolta meg korunk (orosz) társadalmának görbe tükrét, hogy lehetetlen nem szánni és szeretni ezt az elveszett értelmiséget.”

Egy kicsit eszembe juttatta azokat az időket, amikor még oroszul tanultunk. Ebből nem sok maradt mára, viszont vannak pozitív emlékeim az orosz kultúráról, különösen arról, amikor az egyetem alatt Tarkovszkij filmeket néztünk kis művész mozikban. Le is mentem a pincébe és (a sok költözés és lomtalanítás ellenére) megtaláltam az akkori Filmvilág (1987!) Tarkovszkijról szóló gondosan válogatott cikkeit. Próbáltam feleleveníteni a filmeket, mint Stalker, Nosztalgia ….. vetítik vajon még őket valahol?

Íme néhány idézet az akkori újságokból Tarkovszkijtól:

„A Stalkerről írja: Fel akarom benne bontani a kötődést a mához, és a múlt idő felé akarok fordulni, amelyben az ember oly temérdek hibát elkövetett, hogy mára  kénytelenek vagyunk mintegy ködben élni. Szóljon ez a film az emberben benne rejlő isteniről, és a spiritualizmus hanyatlásáról, amelyet a hamis tudás elfogadása okozott.”

„Az őszi Hold szépsége mással össze nem téveszthető. Milyen vigasztalanul szegény az az ember, aki nem képes különbség érzékelésére, és úgy véli, hogy a Hold minden időben egyforma.”

Habos linzer

 Kipróbált, hagyományos receptek

Ez egy hagyományos, könnyű tésztájú linzer, tetszés szerint lehet tölteni túróval, almával vagy akár mindkettővel fele-fele arányban.

 Habos linzer

Hozzávalók: 20 dkg Rama margarin, 3 tojássárgája, 10 dkg porcukor, 1 pohár (2 dl) tejföl), kb 50 dkg sima liszt, só, 2 csomag sütőpor

Elkészítése: A margarint habosra keverjük a porcukorral, majd hozzáadjuk a tejfölt és a tojássárgákat, vaníliás cukrot, pici sót és végül a sütőporral elkevert lisztet. Ez utóbbiból annyit, hogy könnyen nyújtható tésztát kapjunk.
Két lapot nyújtunk belőle. Az első lapot sütőpapírral bélelt tepsibe fektetjük ,erre jön  a töltelék, majd a másik lap. Sütés kb 25 perc 180 fokon.

Túrós töltelék hozzávalói:(egy teljes tésztához) 1 kg túró, 2 tojás, 2 evőkanál búzadara, 5 dkg margarin, reszelt citromhéj és mazsola ízlés szerint. A töltelék alá a tésztára zsemlemorzsát kell szórni, hogy ne áztassa el a tésztát.

Amikor kisült a tészta, kiborítjuk a tepsiből és hagyjuk kihűlni. Amikor kihűlt, akkor kell a habot rátenni.
A hab hozzávalói: 3 tojásfehérje, 20 dkg porcukor
A hab elkészítése: gőz fölött készül, nagyon fontos, hogy amikor feltesszük a vizet melegedni, rögtön tegyük rá az edényre fém tálban a hab hozzávalóit is, hogy fokozatosan melegedjen fel, és közben folyamatosan verjük habverővel. Amikor már nem cseppen le, rákenjük  a tésztára.
A tetejét megszórhatjuk reszelt csokival.

Hazai tájakon, Máriabesnyő és Vácrátót

 

Ha megnéztük Gödöllőn  a Királyi Kastélyt, érdemes visszamenni a 3-s főútra és Hatvan irányában haladva nemsokára Máriabesnyőre érünk. Biztos felismerjük, mert az út baloldalán már messziről látszik a templomtorony.

Itt található az ország második leglátogatottabb Mária – kegyhelye.

Az út mellett található egy parkoló és gyalog induljunk el felfelé, a székelykapun keresztül szép út vezet, közben a kálvária és Simon András idézetek találhatók az út mentén.

Hagyjunk időt a kegyhely bejárására, hogy a csendes, erdős környezetben mi is le tudjunk kicsit lassulni és befelé forduljunk.

Két templom található itt, egy alsó és egy felső, valamint egy kegytárgy bolt. Nézzük meg a szobrot, kutat, keresztet is.

A gyönyörű fekvésű Máriabesnyő erdős vidéke, a közelben emelkedő gödöllői Királyi Kastély és a szomszédos Lázár Lovaspark megtekintése felejthetetlen benyomást gyakorol az idelátogatóra. Az országban egyedülálló kétszintes barokk kegytemplom, a kolostorépület, rendkívül érdekes és tanulságos látványosságnak számít. A besnyői kápolnát, az alsó- és felsőtemplomot, valamint a kapucinus szerzetesek részére épített kolostort gróf Grassalkovich Antal és felesége alapította 1761-1771 között. Az altemplom családi sírboltjában tekinthetjük meg a művészi módon számukra megalkotott hatalmas márvány szarkofágot.
A felső templomban helyezték el a Loretoi Mária-szobor fekete cédrusfából faragott másolatát, melyet a kapucinus szerzetesek gyalogosan hoztak el Loretoból. Az ország legkisebb kegyszobra /11cm magas, 4cm széles/ Máriabesnyőt híres búcsújáró hellyé tette. A kegyszobor megtalálása csodás körülmények között történt. 

 

A zarándokhely után még látogassunk el Vácrátótra, Gödöllőtől kb 10 km-re észak-nyugati irányban van. A Vácrátóti Botanikus Kert hazánk leggazdagabb, mintegy 12 ezer növényfajt és fajtát adó gyűjteménye. www.botanikuskert.hu

A bejárat közelében található a BerkenyeHáz nevű látogatóközpont, mely nem túl nagy de új és érdekes látnivalókat kínál. www.berkenyehaz.hu  Szintén a bejárat közelében található kulturált mosdó és árnyas helyen padok, asztalok, ahol nyugodtan lehet piknikezni.

A pénztárnál érdemes megvenni a Botanikai tanséta című füzetkét, mely segítségével egy szép séta tehető a kertben és sok érdekességgel is szolgál a növények iránt érdeklődőknek.

Több mint 20 éve jártam itt utoljára, akkor nagyon tetszett az arborétum, most kissé elhanyagoltnak tűnt, néhol túlburjánzott és kevéssé karbantartott területek vannak. Májusban voltunk és akkor sok helyen a sár miatt nehézkes volt a közlekedés, tehát érdemes túracipőt vinni! Hatalmas növényrendszertani gyűjteményük van, valamint kaktuszház: ez forró és igazi különlegességek vannak itt a pozsgás és kaktusz kedvelőknek.

Kb 2 óra alatt bejárható. A végén a parkolóban keressük meg a lekvárárust: itt lakik a faluban és igazi különlegességeket kínál: mi som, homoktövis és kökénylekvárt vettünk, de szörpök és mézek is vannak. Különleges technológiával, alacsony hőmérsékleten, tehát vitaminokat és ízanyagokat megőrizve készülnek a termékei.

Hazai tájakon, Gödöllő

Kecskemétről autópályán szinte 1 óra alatt Gödöllőn lehet lenni. Sokat jártunk ide régebben, vonattal,  HÉV-vel  -  jóval több időbe került!  Már régen láttam az egyetem és a kutató központ épületeit, de tavaly mégsem ide jöttünk, hanem a Királyi Kastélyt néztük meg. Ez volt a lányom névnapi kívánsága, a kislányok körében ugyanis Sissy nagy népszerűségnek örvend. 

A kastély előtti tágas parkoló fizetős!, 210 Ft/óra, kissé meglepett.

A családi belépő sem olcsó, 3800 Ft-ért nincs vezető és még a barokk színház sem tartozik bele.

Néhány adat a kastélyról:

Ez az ország legnagyobb beépített alapterületű barokk kastély együttese. Építtetője Grassalkovich Antal, a 18. század egyik legtekintélyesebb főura. Az épület 1867 és 1916 között I. Ferenc József és Erzsébet királyné kedvelt pihenőhelye, majd 1920- 1944 –ig Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt. A háború után itt is a pusztulás évei következtek, de szerencsére 1996-ban újból megnyitotta kapuit a kastély központi felújított része.

Még több információ. www.kiralyikastely.hu

 

Gyönyörű a lépcsőfeljáró és a középső díszterem, de sok érdekesség látható az Erzsébet királyné emlékkiállításon is (sajnos tavaly Sissy ruhái nem voltak ott, elvitték külföldi kiállításra, talán már visszahozták).

Mindenképpen hagyjunk időt a kávézóra és az ajándékboltra is! A kávézó régmúlt korok hangulatát idézi Hollóházi porcelán készletével: érdemes  rendelni egy finom kávét, hozzá természetesen mignont vagy trüffelt, megéri!

 Az ajándékbolt igazán reprezentatív és ízléses, sok szépséges tárggyal.

Ezután a kis pihenő után jöhet a park, amelyet tavaly újítottak fel, van itt pálmaház és pavilon is.

Hazai tájakon, Dobogókő

Kecskemétről jó esetben 1,5 óra alatt fel lehet érni a Pilisbe, az új Duna híd modern pilonjai között áthaladva. A híd után a 11-s útról balra letérve  Pomázon és Pilisszentkereszten áthaladva a leágazástól kb 22km-re van  DOBOGÓKŐ.

Állítólag itt van a Föld szívcsakrája,  a kilátóból gyönyörű  a kilátás a Dunára és a hegyekre. Körbementünk a Thirring körúton, ehhez javasolt túracipő!, gyönyörű monumentális sziklák között vezet az út. 

Találó Márai Sándor  Dobogókőről szóló kis írása A négy évszak című könyvében a November fejezetnél, érdemes elolvasni, ha már járt ott az ember. Mi is épp november elején jártunk arra.

"Egy lépés még, s a kerítésen túl a táj egyszerre színpadias lesz, súlyos és egyensúlytalan. Mintha az erdő lezuhant volna a mélybe.

A tragikus táj fölött összefont karokkal áll egy ember és hallgat. A táj felemelte a magasba, köznapja és végzete fölé. Komoran áll, mint aki gondolatban egy kiáltvány harsány mondatait szövegezi.

A Duna a mélyben, közönyösen, mintha nem is tudná, hogy nevéhez politikai tervek tapadnak.

Egy borjú szalad a kerítéshez, lenéz a mélybe, elbődül. Mint aki váratlanul megértette végzetét a világban.

Az erdőt belepi az őszesti köd. A rozsdás lomb parazsa csillogni kezd e ködön át: mintha a mélyben az őzek tüzet raktak volna."

A parkoló fizetős, lehet hosszabb időre érdemesebb az út szélén leállni. Ha valaki szeretne itt fent megszállni, érdemes megnézni a www.dobogokoszallas.hu oldalt, Dobogókő elején jobbra van a Platán panzió és étterem, e körül vannak a szállások is különböző árakon, ezek szépek voltak.

 A helynek van egy kis retro hangulata, ez nálunk azt jelenti, hogy az elmúlt 30 évben nem sok minden történt, csak a lassú leromlás. (Van még két ilyen hely az országban, meglepő, de igen frekventált helyek: az egyik Kékestető, a másik a pécsi TV -torony. Ez utóbbi annyira lepukkant, hogy szinte menekültünk el, mikor megláttuk  - tavaly júniusban.)

Egyébként volt - van itt BM üdülő és anno Kádár János is gyakran járt ide. Valahol még megvan a kedvenc étterme. A kilátónál van turista ház és turista múzeum is, valamint sok szép és érdekes emlékmű és emléktábla, a magyar turista mozgalom innen indult az 1800-s években.

Bűvös vadász

Egy videó klipp, egy film és egy opera  - ami közös bennük: a Bűvös vadász. 

AZ OPERA

Talán a legrégebbivel érdemes kezdeni, azaz Weber operájával 1821-ből, ekkor volt az ősbemutató Berlinben. A Wikipédián részletesen olvasható a történet.

A FILM

Enyedi Ildikó filmje 1994-ben készült francia-magyar-svájci koprodukcióban. Ez az egyik kedvenc filmem, csodálatos a zenéje és nem véletlen kapott  operatőri díjat, gyönyörű felvételek vannak benne. Az elején kicsit nehéz követni a több szálon futó történeteket és nem árt ismerni hozzá az eredeti opera történetét is.

A Weber operáját megidéző, világsztárokat is felvonultató filmben egy csiga az egyik főszereplő. Végigkövetjük, mit érez, míg megteszi az utat, hogy beteljesítse mártíriumát. Közben szélsebesen pereg, majd fut egymásba egy középkori keresztény misztériumjáték, egy mai budapesti szerelmi háromszög-történet, és egy ördögi pszichológiai thriller. Mindezt az opera Budapest ostroma idején zajló előadása fogja keretbe.
Max, a mesterlövész, miután hibázik, és a túszt öli meg a terrorista helyett, hét bűvös golyót kap főnökétől. Ezekből hat célba talál, a hetediket azonban az Ördög irányítja.
Enyedi Ildikó kozmikus, mitikus meséje az örök archetípusokról a csoda dramaturgiája szerint szerveződik, hogy eljátsszon azokkal a lélekadat lehetőségekkel, melyeket az edisoni európai kultúra mélyen száműzött a tudattalanba. Enyedi Ildikó az 1995-ös filmszemlén rendezői különdíjat, Máthé Tibor a magyar filmkritikusok operatőri díját nyerte el.

A VIDEÓ KLIPP

Egy kicsit kapcsolódik a fenti történethez ez a klipp is, ezenkívül tetszik a táncos ötlet. Gyabronka Józsefet utoljára Móka Mikiként láttam, nem is ismertem fel!

Péterfy Bori pedig egy igen sokrétű színésznő és énekesnő, már a lányom is tudja néhány számát énekelni, természetesen a Labamba a favorit! Érdemes az interneten utána böngészni, érdekességképpen a családjából  néhány híresség: dédapja Áprily Lajos költő, nagyanyja Jancsó Adrienne előadóművész, nagyapja Jékely Zoltán író, költő, apja Péterfy László szobrász.

Péterfy Bori új (2 című) lemezének második videóklippjében, az alternatív popdíva Gyabronka Józseffel együtt táncolja végig Budapestet. Újvári Milán (a Cirque de Soleil táncosa) koreográfiáját Boriék két hónapig tanulták a felvételek előtt. A budapesti tereken, utcákon játszódó videón a döbbent budapesti bámészkodókat és Boriék táncát a nyolcvanas években divatos VHS-hobbikamerákkal örökítették meg az operatőrök, a lehető legviccesebb helyekre rejtőzve. Rendező: Merényi Dávid (Bori férje), vágó: Gothár Márton. Háztáji pletykák szerint Bori ragaszkodott hozzá, hogy legalább egyszer meghaljon a kisfilmben. Ő így is szexi.

Gyertyaszentelő Boldogasszony

forrás: www.szentkoronaradio.com

A mai ünnepnek nagyon szép magyar neve van: Gyertyaszentelő Boldogasszony

Ekkor történt a gyermek Jézus bemutatása a templomban. Gyertyaszentelő Boldogasszony az ünnep neve, hiszen Mária mutatta be a világ világosságát a mennyei Atyának
.
Arra emlékezünk, amikor Szűz Mária negyven nappal Jézus születését követően bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Jelen volt az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása.

„Simeon .. prófétai ihletettsége megláttatja vele Mária csecsemőjében az Úr felkentjét. Karjaiba veszi, és a lélek hevületétől elragadva, feltör ajkáról az örömének, az a Nunc dimittis, amit a katolikus liturgia az elalvás és a halál óráján recitál, mint az Istenre hagyatkozás legnemesebb kifejezését:

„Most bocsásd el, Uram, szolgádat, szavad szerint békében, mert látta szemem üdvösségedet, melyet minden népnek megadtál. Világosságul a pogányok megvilágosítására, és dicsőségül népednek, Izraelnek. (Lk2,29-32) „  (Henri Daniel-Rops: Jézus és kora)

„A gyertya Krisztus, kinek testét a viasz, lelkét a cérna, s istenségét a világosság ábrázolja” – olvashatjuk Tőkés István Hétköznapok – ünnepnapok című könyvében. A szentelt gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek; már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.

Ma Gyertyaszentelő van, Mária,
és azt a Krisztust,
aki bennem él,aki növekszik,
s még olyan kicsi
mutasd be, kérlek,
az Atyának

.
Ma Gyertyaszentelő van, Mária,
és azt a szívet, mely alig remél,
csak tépelődik,
s a felét hiszi,
tedd ki a Fénynek
a Gyógyulásnak.

(Szent-Gály Kata)