Gyertyaszentelő Boldogasszony

forrás: www.szentkoronaradio.com

A mai ünnepnek nagyon szép magyar neve van: Gyertyaszentelő Boldogasszony

Ekkor történt a gyermek Jézus bemutatása a templomban. Gyertyaszentelő Boldogasszony az ünnep neve, hiszen Mária mutatta be a világ világosságát a mennyei Atyának
.
Arra emlékezünk, amikor Szűz Mária negyven nappal Jézus születését követően bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Jelen volt az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása.

„Simeon .. prófétai ihletettsége megláttatja vele Mária csecsemőjében az Úr felkentjét. Karjaiba veszi, és a lélek hevületétől elragadva, feltör ajkáról az örömének, az a Nunc dimittis, amit a katolikus liturgia az elalvás és a halál óráján recitál, mint az Istenre hagyatkozás legnemesebb kifejezését:

„Most bocsásd el, Uram, szolgádat, szavad szerint békében, mert látta szemem üdvösségedet, melyet minden népnek megadtál. Világosságul a pogányok megvilágosítására, és dicsőségül népednek, Izraelnek. (Lk2,29-32) „  (Henri Daniel-Rops: Jézus és kora)

„A gyertya Krisztus, kinek testét a viasz, lelkét a cérna, s istenségét a világosság ábrázolja” – olvashatjuk Tőkés István Hétköznapok – ünnepnapok című könyvében. A szentelt gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek; már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.

Ma Gyertyaszentelő van, Mária,
és azt a Krisztust,
aki bennem él,aki növekszik,
s még olyan kicsi
mutasd be, kérlek,
az Atyának

.
Ma Gyertyaszentelő van, Mária,
és azt a szívet, mely alig remél,
csak tépelődik,
s a felét hiszi,
tedd ki a Fénynek
a Gyógyulásnak.

(Szent-Gály Kata)